Pasaréti téri templom
Eszközök
Műveletek
Általános
Nyomtatás/exportálás
Társprojektek
Páduai Szent Antal plébánia | |
Vallás | Keresztény |
Felekezet | Római katolikus (Ferences rend) |
Egyházmegye | Esztergom-budapesti |
Egyházközség | Budapest Budai-Északi espereskerület |
Pap(ok) | Kálmán Peregrin OFM (plébános)[1] Lengyel Donát OFM (káplán) |
Építési adatok | |
Építése | 1930–1934 |
Tervezője | Id. Rimanóczy Gyula |
Felszentelés | 1934. október 14. |
Felszentelő | Serédi Jusztinián Esztergom-budapesti érsek |
Elérhetőség | |
Település | Budapest, II. kerület |
Hely | 1026 Budapest, Pasaréti út 137. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 31′ 27″, k. h. 18° 59′ 35″47.5241, 18.993147.524100°N 18.993100°E, k. h. 18° 59′ 35″47.5241, 18.993147.524100°N 18.993100°E | |
A Páduai Szent Antal plébánia weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal plébánia témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Pasaréti Ferences templom (hivatalos nevén (Budapest Pasarét Páduai Szent Antal Plébánia ) a modern magyar építészet egyik jelentős alkotása, Budapest II. kerületében, a Pasaréti téren található. Alapításától fogva rendi templom, így bár egyházigazgatásilag az Esztergom-Budapesti főegyházmegyéhez tartozik, de lelkipásztori szolgálatát a vele egybeépült rendházban élő ferencesek látják el.[2]
A pasaréti templomra az első tervet id. Rimanóczy Gyula 1931-ben készítette, de mivel ezt nem hagyták jóvá, elkészült 1932-ben a második, majd 1933-ban a harmadik változat. A most látható templom építését – a korabeli sajtó szerint – a Városépítési Bizottság újból meg akarta akadályozni, de ez már nem sikerült. A templom vasbeton szerkezetű háromhajós épület. Az épületegyüttes részei: maga a templom, a rendház és a harangtorony. 1934. október 10-én szentelték fel.A templom melletti tér – buszvégállomás kis üzletekkel – 1937-ben épült meg. A templom felújítása, az új liturgikus tér kialakítása, valamint a rendházra készült emeletráépítés Harsányi István és Vladár Ágnes munkája.
A homlokzaton Vilt Tibor[3] szobrai láthatók. A faliképeket Leszkovszky György készítette – Unghváry Sándor festőművész kartonjai alapján – 1934-ben. Az üvegablakok Árkayné Sztehlo Lili[4] alkotásai (1934). A szószék (a négy evangélista jelképeivel) és az eredeti oltár domborművei Ohmann Béla[5] munkái (1934). A Jézus-szive oltárt (1934), a Szent József-oltárt (1939), valamint a keresztút domborműveit (1939) Lőte Éva készítette.[6] A Szűzanya-oltár és a Szent Ferenc-kápolna fafaragású reliefje a márványoltárral együtt Bicskei Karle István munkája (1935). A Szent Teréz-oltár 1942-ből való (Hallgass Jenő Zoltán alkotása),[7] és Rimanóczy adományából készült.[8] Rimanóczy Gyula megtervezte a legkisebb részleteket is, így például az összes világítótestet (a nyolc oszlopon levő, ma is látható „falikarok” középső részén az Újszövetségben leírt nyolc boldogság szövege olvasható), a szenteltvíztartót, a gyertyatartókat, áldozási kelyheket. Az oltárok ötvösművészeti munkáit Iván István és Hadina Jenő ötvösművészek készítették. A torony előtti Földre roskadt Krisztus szobrot 1931-ben a templom építése előtt Somló Sári[9] szobrászművésznő ajándékozta a ferences rendnek. A templom négy harangja 1935-ből származik (Szlezák László[10] budapesti műhelyéből).[11] Az orgona 2001–2004 között valósult meg, a Váradi és Fia Orgonaépítő cég kivitelezésében. Az építészeti tervek Cságoly Ferenc és munkatársai közreműködésével készültek.[12]
A templom előtt a Pasaréti tér található, aminek a közepén van a Szűz Mária szobor, Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész alkotása, amely 1938-ban készült el.