Az 1920-as években kibontakozó polgárihumanizmus költője és írója, annak az új stílusiránynak a követője, amely felváltva az expresszionizmus világmegváltó extravaganciáját, az új tárgyilagosság (=Neue Sachlichkeit) képviselője. Hol rezignáltan, hol harcosan, de alapvetően mindig optimista moralistaként küzd az emberiség megjavításáért. Kissé talán méltatlanul is, de a világ elsősorban értékes, humoros gyermek- és ifjúsági regényeit ismeri, jelenleg a magyar irodalmi közvélekedésben is mint ifjúsági író szerepel.
Élete és munkássága
Apja nyeregkészítő mester, anyja cselédlány, később fodrász volt. Kästner mindvégig szoros kapcsolatot tartott fenn az anyjával, berlini és lipcsei korszakában naponta írt neki levelet vagy levelezőlapot. A műveiben is ismételten megjelenik az emberfeletti anya alakja.
Drezdában született és tanult. Iskolaéveiből sok részlet visszaköszön A repülő osztály című könyvében. 1917-ben behívták katonának, és a nehéztüzérségnél szolgált. A kiképzés brutalitása maradandó hatást gyakorolt rá és antimilitaristává vált; szívgyengeségét is a katonaságnál elszenvedett durva bánásmódnak tulajdonította. Az első világháború végeztével kitüntetéssel érettségizett, és elnyerte Drezda város arany ösztöndíját.
1919 őszétől Kästner Lipcsében tanult történelmet, filozófiát, germanisztikát és színháztudományokat. Tanulmányait újságírói és színikritikusi bevételeiből finanszírozta. A baloldali Neue Leipziger Zeitung szerkesztője volt. 1927-ben egy erotikus verse miatt elbocsátották a szerkesztőségből. Még ugyanebben az évben Berlinbe költözött, ahol Berthold Bürger álnéven kulturális cikkeket írt a Neue Leipziger Zeitungnak.
Kästner berlini korszaka (1927-től a Weimari köztársaság1933-ban bekövetkezett végéig) volt a legtermékenyebb. Rövid idő alatt Berlin egyik legfontosabb szellemi alakjává vált. Versei, glosszái, riportjai és recenziói különböző berlini sajtóorgánumokban jelentek meg. Külső munkatársként rendszeresen írt a Berliner Tageblatt és a Vossische Zeitung napilapnak, illetve a Die Weltbühne folyóiratnak. Az 1998-ban megjelent összes műveinek utószava szerint dokumentálhatóan 350 cikke jelent meg 1923 és 1933 között; a tényleges szám ennél nagyobb is lehet. Pontos adatot már csak azért sem lehet tudni, mivel Kästner lakása 1944 februárjában teljesen leégett.
Első verseskötete 1928-ban jelent meg, ezt 1933-ig további három követte.
1928 őszén jelent meg az Emil és a detektívek, Kästner első és máig egyik legismertebb gyermekkönyve. A könyv csak Németországban több mint kétmillió példányban kelt el, és 59 nyelvre fordították le. Az akkori korszak steril gyermekirodalmához képest szokatlan volt, hogy a regény egy korabeli nagyvárosban, Berlinben játszódik. Az 1933-ban kiadott A repülő osztály cselekménye szintén korabeli témát dolgozott fel. A könyvek sikeréhez nagymértékben hozzájárultak Walter Trier illusztrációi.
Gerhard Lamprecht 1931-ben filmre vitte az Emil és a detektíveket, amely nagyon sikeres lett, de Kästner elégedetlen volt a forgatókönyvvel. Ennek következtében a későbbiekben forgatókönyveket is írt a Babelsberg filmstúdió számára.
A rendszert kritizáló kollégáival ellentétben Kästner nem emigrált a náci hatalomátvétel után. Ugyan 1933-ban kétszer is külföldre utazott, és emigráns barátaival találkozott, de mindkét alkalommal visszatért Berlinbe. Ezt a lépését azzal indokolta, hogy az események helyszíni krónikása akar lenni, de valószínűleg ugyanolyan fontos volt döntésében az is, hogy édesanyját ne hagyja egyedül.
Kästnert többször elvitte a Gestapo, és kizárták az írószövetségből. Az 1933-as könyvégetés során (ezen ő maga is jelen volt) az ő művei is „a német szellemmel ellentétesnek” minősítve máglyára kerültek. „Írásaiban tanúsított kultúrbolsevista magatartása” miatt nem vették fel a Birodalmi Írói Kamarába, ezzel Németországban gyakorlatilag publikálási tilalom alá került. Svájcban azonban kiadhatta szórakoztató regényeit, például a Három ember a hóban címűt (1934). 1942-ben külön engedéllyel ő írta Berthold Bürger álnév alatt a Münchhausen című film forgatókönyvét, amely az UFA jubileumára készült. 1944-ben Berlin-Charlottenburg bombázása során a lakása tönkrement. 1945 elején egy filmes csapattal Tirolba utazott, és ott érte meg a háború végét.
A második világháború után Münchenbe költözött, ahol 1948-ig a Neue Zeitung rovatvezetője volt, és kiadta a Pinguin gyermek- és ifjúsági újságot. Ebben az időben fordult az irodalmi kabaré felé.
Kästner nagyon sikeres volt gyermekeknek írt könyveivel, amelyek sok kiadást értek meg, több nyelvre lefordították és megfilmesítették azokat. 1951-ben A két Lotti forgatókönyvével elnyerte a legjobb forgatókönyv díját (a filmben maga is szerepelt narrátorként). A repülő osztály 1954-es filmváltozatában meg is jelent, önmagát, a történet íróját alakítva. 1956-ban München város irodalmi díját és 1957-ben a Büchner-díjat kapta meg, majd 1960-ban a Hans Christian Andersen-díj és 1968-ban a Lessing-gyűrű következett.
Értékelése
A világon a legtöbb helyen mint gyermek- és ifjúsági írót ismerik, teljes joggal, hiszen sokat nyújtott a városi gyermekek kalandos életének megjelenítésével, s ugyanekkor a polgári humanista értékek közvetítésével. Az értékes gyermek- és ifjúsági irodalom jelentőségét és szükségességét teljes elismerés illeti, ha úgy tetszik, ezt a piac is kifejezi, tehát veszik a könyveit, nézik a könyveiből készített filmeket. Ugyanekkor háttérbe szorul Kästner mint az 1920-as években kibontakozó polgári humanizmus költője és írója, annak az új stílusiránynak a követője, amely felváltva az expresszionizmus világmegváltó extravaganciáját, az új tárgyilagosság (= Neue Sachlichkeit) képviselője. Ironikusan színezett, száraz hangvételével a Szív a tükörben c. verseskötete az expresszionista líra paroxizmusa után az „új tárgyilagosság” egyik úttörő műve, éppen úgy, mint első jelentősebb regénye, a Fábián: egy moralista regénye.
Későbbi versesköteteiben is mindig célba talál humorával, csattanós szellemességével, a városi civilizáció aktualitásainak megjelenítésével, a köznapi beszédet perszifláló fogalmazásával, ebben a vonatkozásban mintha Heinrich Heine örökségét mentené át a XX. századba. Kästner is, mint a maga korában Heine, hadakozik az ostobaság, a maradiság, a szemellenzős filisztererkölcs és a hamis patriotizmus ellen. Könyveim átnézésekor c. válogatott kötetének előszavában a szatirikus írókról írt sorai önvallomással érnek fel:
„Szivük legrejtettebb zugában félénken és a világ minden garázdálkodása ellenére virágzik a balga és oktalan remény, hogy talán az emberek mégis egy kicsit, egy egészen kicsit jobbá tudnának lenni, ha elég gyakran megszidják, kérik, megsértik és kinevetik őket.”
Kästner, „a német felvilágosodás dédunokája”, ebből a „balga”, de mindvégig racionalista gyökerű optimizmusból kiindulva írja verseit és prózai műveit, s válik a német olvasóközönség egyik legkedveltebb írójává. Ebben szerepe van Kästner írói hitvallása sarkalatos pontjainak is, mely szerint „az érzés őszintesége, a gondolkodás világossága, az egyszerűség szóban és mondatban” lényegében magában foglalja az „új tárgyilagosság” célkitűzéseit.[1]
Művei
Herz auf Taille, 1928
Emil und die Detektive, 1928; Magyarul először: Gyurka és a detektívek (magyar környezetre átdolgozta Halácsy Endre,[2] 1932); Emil és a detektívek (ford. Déry Tibor, 1957), ifjúsági regény
Lärm im Spiegel, 1929
Leben in dieser Zeit, 1929;
Ein Mann gibt Auskunft, 1930
Das letzte Kapitel, 1930
Ballade vom Nachahmungstrieb, 1930
Arthur mit dem langen Arm, 1931
Pünktchen und Anton, 1931; Pici és Anti (ford. Benedek Marcell, 1932); Pötyi és Anti (ford. Szabó Mária), 1998
Fabian. Die Geschichte eines Moralisten, 1931; Fabian. Egy moralista regénye (ford. Braun Soma, 1932); Fabian. Egy moralista regénye (ford. Lendvay Katalin), 2000; regény
Das verhexte Telefon, 1932
Der 35. Mai oder Konrad reitet an die Südsee, 1932; Május 35 avagy Konrád a Csendes-óceánhoz lovagol (ford. Fenyő László, 1934), új kiadás: 1959; ifjúsági regény
Gesang zwischen den Stühlen, 1932
Das fliegende Klassenzimmer, 1933; A repülő osztály [Ford. Havas József, 1934); A repülő osztály (ford. B. Radó Lili), 1960; ifjúsági regény
Drei Männer im Schnee, 1934; Három ember a hóban (Ford. Horváth Zoltán, 1935); Három ember a hóban (Horváth Zoltán fordítását átdolgozta: Sárközy Elga), 1984; regény
Emil und die drei Zwillinge, 1934; Emil meg a három ikergyerek (ford. Varsányi Géza, 1937); Emil és a három iker (ford. Borbás Mária), 1979; ifjúsági regény
Die verschwundene Miniatur, 1935; Az eltűnt miniatűr (ford. Rejtő Jenő, 1936); Az eltűnt miniatűr (ford. Sárközy Elga), 1976; regény
Der Zauberlehrling, ein Romanfragment, 1936
Doktor Erich Kästners Lyrische Hausapotheke, 1936; Lírai házipatika (ford. Fenyő László, Vas István), 1937; verseskötet
Georg und die Zwischenfälle. Der kleine Grenzverkehr, 1938; A salzburgi szobalány avagy Kishatárforgalom (ford. Lendvay Katalin), 1990; regény
Bei Durchsicht meiner Bücher, 1946; válogatott írások
Der tägliche Kram, 1948 verseskötet
Das doppelte Lottchen, 1949; A két Lotti (ford. Tóth Eszter, Török Sándor), 1958; ifjúsági regény
Die Konferenz der Tiere, 1949; Az állatok konferenciája (ford. Timár György), 1990; ifjúsági regény
Die dreizehn Monate, 1955; (A tizenhárom hónap) versek
Die Schule der Diktatoren, 1956; A diktátorok iskolája (ford. Fürst Anna), 2008; színjáték
Als ich ein kleiner Junge war, 1957; Mikor én kisfiú voltam (ford. Békés István), 1959; ’’Amikor én kissrác voltam’’ (ford. Jeney Margit), 2005; önéletrajzi regény
Szív a tükörben. Válogatott versek; ford., utószó Békés István, ill. Túry Mária; Magyar Helikon, Bp., 1959
Mikor én kisfiú voltam. Életrajzi regény; ford. Békés István, ill. Horst Lemke; Gondolat, Bp., 1959
A repülő osztály; ford. B. Radó Lili, ill. Walter Trier; Móra, Bp., 1960
Lendvai György: Epejosz, az ács / Erich Kästner: Az acharnaiak; ford. Békés István, rendezői utószó Ardó Mária, díszletterv Kascsák Margit; Gondolat, Bp., 1963 (Játékszín)
Az emberke; ford. Bor Ambrus, ill. Horst Lemke; Móra, Bp., 1966
Emberke meg a kislány; ford. Bor Ambrus, ill. Horst Lemke; Móra, Bp., 1969
Az eltűnt miniatűr avagy Egy érző lelkű hentesmester kalandjai; ford. Sárközy Elga, ill. Papp Oszkár; Európa, Bp., 1976
Emil és a három iker; ford. Borbás Mária, ill. Orosz István; Móra, Bp., 1979
Három ember a hóban; ford. Horváth Zoltán, átdolg. Sárközy Elga, ill. Kaján Tibor; Európa, Bp., 1984 (Vidám könyvek)
Mama nincs otthon; ill. Mészáros Márta; Móra, Bp., 1988 (Csiperke könyvek)
1990–
A salzburgi szobalány avagy Kishatárforgalom; ford. Lendvay Katalin, ill. Horst Lemke; ÁKV-Budapest, Bp., 1990
Az állatok konferenciája; ford. Timár György, ill. Walter Trier; Móra, Bp., 1990
Erich Kästner mesél / Till Eulenspiegel / Münchhausen / Don Quijote / A schildai polgárok / Gulliver utazásai; ford. Rónaszegi Éva, ill. Walter Trier, Horst Lemke; Móra, Bp., 1992
Emil meg a három ikergyerek; ford. Türke András István, ill. Walter Trier; Türke István, Bp., 1993
Pötyi és Anti. Meseregény gyermekeknek; ford. Szabó Mária, ill. Walter Trier; Ciceró, Bp., 1998 (Klasszikusok fiataloknak)
Fabian. Egy moralista regénye; ford. Lendvay Katalin, versford. N. Kiss Zsuzsa; Európa, Bp., 2000
Mi újság volt tegnap? Válogatás Erich Kästner újságcikkeiből, 1945-1958; vál., ford., összeáll. Nemeskürty Harriet, előszó Frigyesi András; PolgART, Bp., 2001
Amikor én kissrác voltam; ford. Jeney Margit, ill. Peter Knorr; General Press, Bp., 2005
A diktátorok iskolája. Komédia kilenc képben; ford. Fürst Anna, ill. Chaval; Partvonal, Bp., 2008
Emil és a detektívek; ford. Simon László, előszó Simon László, ill. Walter Trier; Akkord, Bp., 2012 (Talentum diákkönyvtár)
Csizmás kandúr. Erich Kästner mesél; ford. Nádori Lídia, ill. Walter Trier; Móra, Bp., 2012
A schildai polgárok. Erich Kästner mesél; ford. Rónaszegi Éva, ill. Horst Lemke; Móra, Bp., 2012
Till Eulenspiegel. Erich Kästner mesél; ford. Rónaszegi Éva, ill. Walter Trier; Móra, Bp., 2012
Gulliver utazásai. Erich Kästner mesél; ford. Rónaszegi Éva, ill. Horst Lemke; Móra, Bp., 2013
Münchhausen. Münchhausen báró csodálatos utazásai és kalandjai szárazon és vízen. Nyolc történet. Erich Kästner mesél; ill. Walter Trier, ford. Rónaszegi Éva; Móra, Bp., 2014
Három ember a hóban; ford. Horváth Zoltán, átdolg. Sárközy Elga / Pokol a szállodában; ford. Nádori Lídia; Móra, Bp., 2020
Jegyzetek
Források
Halász Előd: A német irodalom története. II. köt. Budapest : Gondolat, 1971. Erich Kästner ld. 424-425. o.
Világirodalmi lexikon. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1979. 6. köt. Erich Kästner szócikk, írta Kászonyi Ágnes ld. 90-91. o. ISBN 9630518031
Erich Kästner, 1899-1974. Ajánló bibliográfia gyerekeknek; összeáll. Nagy Zoltánné; Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár, Debrecen, 1999