Az arisztokrata Basiliscus összeesküvést szervez a barbár származása (a kis-ázsiai Isauria hegyvidékén született) miatt népszerűtlen Zeno császár elmozdítására. Miután a hadsereg (még az isauriai főtisztek is) és a trákiai gótok is fellépnek ellene, Zeno január 9-én a kincstárral együtt elmenekül Konstantinápolyból és egy erődben barikádozza el magát. Basiliscus magát nyilvánítja császárrá és meggyilkoltatja összeesküvő társai jelöltjét, Patriciust. Hagyja hogy a konstantinápolyi csőcselék meglincselje az isauriaiakat, ezzel elveszti a főtisztek támogatását, egy monofizita jellegű körlevele miatt pedig az egyház hátrál ki mögüle.
Tűzvész pusztít Konstantinápolyban és leég a Lausus-palota. A benne őrzött, felbecsülhetetlen értékű műkincsgyűjtemény (közte az olümpiai Zeusz-szoborral, a világ hét csodájának egyikével) elpusztul.
Iulius Nepos nyugatrómai császár békét köt a vizigótokkal és átadja nekik a galliai Auvergne régiót, ami miatt népszerűsége lecsökken. Kiegyezik az észak-afrikai vandálokkal is és elismeri Szardínia, Korzika, a Baleári-szigetek és Szicília egy részének elvesztését. Főparancsnokát, Orestest Galliába küldi, de amikor az felismeri, hogy a hadsereg elégedetlen a császárral, inkább Ravenna ellen vonul. Iulius Nepos Dalmáciába menekül, Orestes pedig kiskorú fiát, Romulus Augustust kiáltja ki császárrá.
Korea
Csangszu kogurjói király nagy hadjáratot indít déli szomszédja, Pekcse ellen. Elfoglalja és lerombolja a fővárost, Kero pekcsei királyt pedig két áruló menekülés közben meggyilkolja. Csangszu a királyságához csatolja a Han-folyó völgyét. Kero fia, Mundzsu délebbre, Kongdzsuba költözteti a fővárosát.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 475 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.