Zserbó

magyar édesség

A zserbó szelet vagy egyszerűen zserbó népszerű és kedvelt[1] magyar eredetű sütemény. Omlós tésztalapok közé baracklekvárt és darált diót töltenek, majd tetejét csokoládéréteggel vonják be. Kedvelt ünnepi (húsvéti és karácsonyi) édesség.[2]

Zserbó
Zserbó szelet
Zserbó szelet
NévadóGerbeaud Emil
Nemzet, országMagyarország
A Wikimédia Commons tartalmaz Zserbó témájú médiaállományokat.

Története

Eredete vitatott. A hagyomány szerint Gerbeaud Emil (1854–1919) svájci cukrászmester találta fel a süteményt.[3] Egyes források úgy vélik tudni, hogy a zserbó azon sütemények egyike volt, melyek megalapozták Gerbeaud hírnevét[1] (ez esetben már a 19. század végén létrejött, ugyanis Gerbeaud 1900-ra már híres cukrász volt). Mások az első világháború idejére teszik a zserbó bemutatását.[4]

Ezeknek ellentmond az, hogy a cég árjegyzékeiben nincs nyoma a süteménynek, szakácskönyvekben csak az 1950-es évektől fordul elő,[4] és a cukrászdában is csak az 1948-as államosítás után lett népszerű.[1] Olyan vélemény is van, mely szerint az 1958-as brüsszeli világkiállítás alkalmából alkották meg a zserbót.[5]

A sütemény neve a Gerbeaud családnévből köznevesült.[6]

Elkészítése

A tésztalap liszt, vaj, cukor, tojás, élesztő felhasználásával készül. Ezt egyenlő részekre vágják, majd a lapok közé sárgabaracklekvárt és cukrozott darált diót töltenek. A sütemény felszínét olvasztott csokoládéval vonják be, majd szeletekre vágják.[2][7]

A klasszikuson kívül ismert a mézes zserbó is, melyhez élesztő helyett sütőport és mézet használnak, a lapokat pedig vaníliás krémmel töltik.[8]

Jegyzetek