Zamfarai emberrablás

Elég megszokottá vált, hogy váltságdíj reményében iskolásokat ejtenek túszul Nigériában.^[2] Felfegyverzett bűnözői csoportok, akiket a nigériai kormány gyakran hív banditáknak, a külföldiek és a gazdag üzletemberek helyett iskolásokat és szegényeket rabolnak el. Mivel a legtöbb ember kész fizetni azért, hogy megmentse a gyermekeit, ez biztos bevételi forrást biztosít a csoportoknak.^[7] Gyermekek alkalmazása biztosítja, hogy jobban odafigyelnek a csoportokra, valamint a kormány nem alkalmaz túl kemény válaszlépéseket. A legjelentősebb ilyen emberrablások közé tartozik a Boko Haram dzsihadista csoport 2014-es chiboki iskolai emberrablása. 2011 és 2020 között Nigéria 18 millió amerikai dollárt költött váltságdíjra, ennek többségét az évtized második felében.^[8] Egy másik iszlamista csoport, az Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Tartománya is foglalkozik.^[2]

Kilenc nappal az incidens előtt, február 17-én legalább 42 embert (köztük 27 tanulót, 3 tanárt és 9 családtagot) elraboltak, és 1 diákot megöltek Nigéria Niger államában egy kagarai állami iskolában történt rajtaütés alatt.^[8] A kagarai összetűzés áldozatait február 27-én engedték szabadon.^[9]

A rajtaütés akkor kezdődött a Kormányzati Tudományos Lány Középiskolánál, mikor 2021. február 26-án 01:00 körül nagyjából 100 felfegyverkezett támadó érkezett az iskolához.^[10] Helyi lakosok szerint a támadók több órán keresztül az iskolában voltak, mielőtt elmentek volna a lányokkal. A hírek szerint a támadók rajta ütöttek egy közeli katonai táboron és biztonsági ellenőrző is, nehogy a katonák közbe tudjanak avatkozni a rajtaütéskor.^[11][12] Állítólag több emberrabló is a biztonsági erők ruháját viselte.^[10][13] A fegyveresek elzárták az iskolába bevezető útvonalakat, ezzel akadályozva meg, hogy az éber civilek vagy a rendőrök közbe tudjanak avatkozni.^[14] Az nem világos, hogy a támadók hogyan közlekedtek. Pár szemtanú szerint a banditák pick-upokkal és motorokkal jöttek, míg mások szerint gyalog érkeztek.^[11][15] A fegyveresek a levegőbe lőttek. Az nem világos, hogy ennek a helyi lakosság megfélemlítése volt a célja, vagy ütközet közben lőttek.^[1] Az ágyak alá és a mosdóba menekülve mintegy 50 diáknak sikerült megszökni az emberrablóktól.^[14] A diákokat az emberrablók a közeli Dangulbi erdőbe vitték,^[1][9] amiről köztudott volt, hogy sok bűnszervezet rejtőzik ott.^[16] Az emberrablásért még egyik csoport sem vállalta a felelősséget.^[2][10] Az Amnesty International szerint a történtek háborús bűncselekménynek számítanak.^[1]

Az egyik diák később elmondta, hogy az emberrablók arra kényszerítették őket, hogy köveken és tüskéken járjanak, vigyék ezeket, miközben a fegyvereikkel ütötték őket, és azzal fenyegették őket, hogy lelövik, és így érték el, hogy haladjanak.^[4]

Eredetileg arról szóltak a hírek, hogy 317 lányt raboltak el. Azonban később Zamfara állam szóvivője, Sulaiman Tanau Anka elmondta, hogy több lány az iskolát körülvevő közeli bokrokba futott a támadás idején, a támadók pedig 279 lányt raboltak el.^[17][18][19]

Az állami rendőrség bejelentette, hogy kutató-mentő akciót indítanak,^[2] és már katonai illetve civil kontingenst küldtek Jangebebe, hogy a lányok után kutassanak. Minden internátust bezártak Zamfara államban,^[9] a Tanárok Nigériai Uniója és a Nigériai Diákok Nemzeti Szövetsége (NANS) azt állította, készültek az iskolák lezárásával.^[13] Jangebe lakosai az emberrablás után úttorlaszokat készítettek, és botokkal valamint kövekkel támadtak rá a beérkező autókra.^[20] A Daily Trust riportereinek el kellett hagynia a területet, miután az egyiküket eltalálta egy a helyiek által bedobott, az ablakon átjutó kő.^[16]

Muhammadu Buhari az elrablást „inhumánusnak és teljesen elfogadhatatlannak” nevezte, és hozzátette, hogy az ő kormánya „nem fogja hagyni magát a banditák által zsarolni magát, akik nagy váltságdíj reményében ártatlan iskolásokat rabolnak el.”^[1] Azonnal elrendelte, hogy az állam repüléstilalmi övezet lett, 2021. március 2-án pedig betiltott minden bányászati tevékenységet.^[21] Bello Matawalle, Zamfara állam kormányzója azt mondta, „mindenkit szeretnék afelől biztosítani, hogy mindent megteszünk drága tanulóink megmentése érdekében.”^[8] Az esetet a UNICEF és a Save the Children élesen elítélte..^[1][11][15]

„ „Alhamdulillah! Felvidítja a szívemet, hogy bejelenthetem, a GGSS Jangebe diáklányait szabadon engedték a fogságból."”

– Bello Matawalle, az állam kormányzójának tweet-részlete.^[22]

2021. március 2-án Bello Matawalle, az állam kormányzója Twitteren bejelentette, hogy a lányokat szabadon engedték,és most az állam fővárosában, Gusauban kormányzati felügyelet alatt várják, hogy ismét találkozhassanak a családjaikkal.^[17] Az állam szóvivője tisztázta, hogy minden lány visszatért már, és vigyáznak rájuk.^[23] A hírek szerint a hatóságok kapcsolatban vannak a banditákkal, de Matawalle azt állította, nem fizettek váltságdíjat a szabadon engedésükért. Abutu Yaro rendőrparancsnok azt mondta, a kormányzat által támogatott békefolyamat vezetett a lányok szabadon engedéséhez.^[19] Sok forrás azt állítja, hogy „bűnbánó banditákat” kerestek fel, hogy lépjenek kapcsolatba egykori társaikkal, hogy így tárgyalják meg a kiszabadulás részleteit.^[24][25] A lányok többségén a kiszabadulásukkor nem volt semmilyen sérülés, de 12 tanulót kórházba kellett szállítani. Sokaknak volt lábbaja, mert meztelen lábfejjel kellett járniuk.^[4] Mindenki orvosi vizsgálaton esett át.^[26]

Muhammadu Buhari azt mondta, „örül,, hogy a megpróbálttatásaik véget értek, és nem volt semmilyen incidens.”^[27] A szabadulásuk híre pedig „mérhetetlen boldogsággal töltötte el.”^[28] Azt is kitweetelte, hogy a Nigériai Fegyberes Erők és a rendőrség tovább kutat az emberrablók után.^[29] Az ENSZ a diákok mielőbbi rehabilitációjára szólított fel.^[30]

2021-március 3-án átadási ünnepséget szerveztek.^[21] Eközben összecsapások alakultak ki a szülők és a biztonsági erők között, mert a szülők az éj leszállta előtt haza akarták vinni a gyermekeket, és felmérgesítette őket, a kormány oldalán mennyi beszédet tartottak. Azt mondták, éjjel már nem biztonságosak az utak.^[23] A hivatalnokok viszont ragaszkodtak egy formális átadáshoz.^[21] A biztonsági erők tüzet nyitottak és könnygázt vetettek be, mert erre a tömeg válaszul kövekkel dobálta meg a hivatalnokokat.^[30][31][32] Megtámadtak egy konvojt is, mely a regionális parlament elnökét, Nasiru Mu'azu Magaryát szállította.^[30] Az így kialakult tülekedésben három embert meglőttek,^[21] közülük egyet súlyosan.^[23] Néhány helybeli azt mondta, összesen 4 embert öltek meg.^[30] Yaro tagadta, hogy az ő emberei lőttek volna a szülőkre, és az ilyen híreszteléseket álhírnek nevezte.^[23] Az incidens hatására Zamfara kormánya az éj leszálltától hajnal hasadtáig kijárási tilalmat rendelt el,^[21] mert szerinte szükség volt erre „a béke megszegésének megakadályozásához”.^[23] A hatóságok bezáratták a város boltjait is, mert „komoly összefüggést találtak” azzal m kapcsolatban, hogy az ilyen helyek vonzzák a bűnözőket.^{[21][26][31][33]} Az állam szóvivője az incidenst „szerencsétlen polgári rendbontásnak” nevezte.^[31]