Zalaszegvár
Zalaszegvár község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
| Zalaszegvár | |||
 | |||
| Zalaszegvár, Nepomuki Szent János-hegy | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Sümegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tudja Endre (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8476 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 139 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 18,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 05′ 57″, k. h. 17° 13′ 26″47.099161°N 17.223919°E, k. h. 17° 13′ 26″47.099161°N 17.223919°E | |||
  Zalaszegvár Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Zalaszegvár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszegvár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Sümegtől északra, Hosztót, Veszprémgalsa és Nemeskeresztúr közt, a 7325-ös út mentén fekvő település.
Története
Zalaszegvár nevét 1396-ban említette először oklevél Zeguár néven.
A 15. század közepén épült fel itt a Csép kastellum, mely a Marcal folyó átkelőhelyének védelméül szolgált. A vár később elpusztult, de 1660-ban Hosszútóti Pál újra felépíttette. Ekkor költöztek ide a vár alá az időközben pusztává vált Hosztót település lakói, kik ezután hosszú időn át a végváriak életét élték.
Zalaszegvár a török hódoltság alatt palánkkal védett hely volt, mely sikeresen védekezett a török ellen. 1556-ban a falu ősi római katolikus plébániája is elpusztult, lakossága később evangélikus hitre tért át, és a régi templommal szemben fából és paticsfallal felépítette saját templomát, mellette haranglábbal, majd 1744 táján épült fel másik templomuk melyet Gyulai Gál Gábor építtetett. Mai templomuk Jézus Szive tiszteletére 1909-ben épült. 1910-ben 471 magyar lakosa volt.
A falu az 1950-es megyerendezés előtt Zala vármegye Sümegi járásához tartozott.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Helter Zoltán (független)[3]
- 1994–1998: Helter Zoltán (független)[4]
- 1998–2002: Helter Zoltán (független)[5]
- 2002–2006: Helter Zoltán (független)[6]
- 2006–2010: Bujtor Tamás (független)[7]
- 2010–2014: Bujtor Tamás (független)[8]
- 2014–2019: Tudja Endre (független)[9]
- 2019–2024: Tudja Endre (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 134 | 143 | 135 | 132 | 139 | 139 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 3,5% németnek mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 2,8%, evangélikus 1,4%, felekezet nélküli 13,2% (18,1% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
- Szegvár várának romjai, a Marcal folyó szegletében.
Híres emberek
- Itt született 1799. február 14-én Gyulai Gaál Miklós honvéd tábornok
