Zalaszabar
Zalaszabar község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
| Zalaszabar | |||
 | |||
| Zalaszabar, szőlőhegyi kereszt | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Oncz Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8743 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 509 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 30,74 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,95 km² | ||
| Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 38′ 27″, k. h. 17° 06′ 20″46.640931°N 17.105481°E, k. h. 17° 06′ 20″46.640931°N 17.105481°E | |||
  Zalaszabar Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Zalaszabar weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszabar témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Zalaszabar a Kis-Balaton nyugati partján fekszik, a Balatontól és Keszthelytől délnyugatra 22 kilométerre, Hévíztől délnyugatra 20 kilométerre, Zalakarostól északra 10 kilométerre, Nagykanizsától északkeletre 28 kilométerre, környezetileg szép vidéken, erdőkkel határolt lankás dombok között.
Főutcája a Galambok-Zalaapáti között húzódó 7522-es út, amiből a központjában ágazik ki nyugat felé, Orosztony és Kilimán irányába a 7525-ös út, illetve a község északi szélén torkollik bele Zalavár irányából, kelet felől a 7512-es út.
Története
Zalaszabart a régi írások Zabar néven emlegetik (nem tévesztendő össze a Nógrád vármegyei Zabarral).
A község határában a közelmúltban nagyszámú ásatás folyt.A területen értékes leleteket tártak fel, ami a település ősi voltát bizonyítja. A honfoglalás korában lakott település volt.
A templom egy részét Buzád bán építette (a későbbi Boldog Buzád) az 1230-as években, ez az épület ma sekrestyeként szolgál. Műemlék az egész templom, mely a törökdúlás után nyerte el mai formáját.
1359-ben Szabar (Sabaar, Zabaar) a Haholt-Buzád nemzetségbeli Szabari család birtoka volt, többek között az e nemzetséghez tartozó Otyuzé.
1384-ben Szabari Otyuz (Atyáz) halálával, mivel annak fiú utódai nem maradtak, a birtokát a lendvai Bánfi család tagjai kapták, akik 1432-ben és 1490-ben pörösködnek is birtokaik miatt.
1391-ben az alsólendvai Bánffyak kérésére Mária királynő vásárjogot ad Szabar helységnek.
1406-ban, 1425-ben és 1490-ben az Ostfiaknak is van itt részbirtokuk.
1432-ben a Molnáriak is szereznek itt részbirtokot.
1448-ban a vármegye hatósága a kormányzó rendeletére bizonyítja a Molnári és nádasdi Darabos osztályos családok országos heti vásár és pallosjogát, melyeket azonban az akkori zavaros időkben elvesztettek.
1459-ben Szabar helységre Mátyás király vámjogot ad anádasdi Darabos és Molnári (Püspök) családoknak, akik azt még1482-ben és 1488-ban is bírják.
A Kis-Balaton nyugati partján elterülő domborulat a szőlőhegy, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton felé, egészen Badacsonyig. Nyugat felé tekintve pedig a Zalai-dombság erdőkkel borított vonalai hullámoznak.A szőlőhegy bejáratánál hegyi kápolna fogadja a látogatót, amely a török időkben a templomot helyettesítette a dombok közé húzódott lakosság számára.
Ősidőktől fogva kitűnő borok termettek itt. Az 1890-es években a londoni bor-világkiállításon aranyéremmel díjazták a szabari bort.
Lakói mindig mezőgazdálkodással foglalkoztak, növénytermesztés, állattartás, a Zala folyó közelsége miatt halászat, nagy kiterjedésű erdőségek következtében erdőművelés, valamint rangot adó szőlő és bortermesztés adott megélhetést a lakosságnak.
1984-ben a keleti határrészt, a kaszálót elárasztották és a Kis-Balatont állították helyre. A víz közelsége, a szép kilátást nyújtó dombvonulatra vonzza a turistákat.Sokan ott területet is vásárolnak, főleg külföldiek, mert az idelátogatókat lenyűgözte a táj varázsa.
1990-től teljesen kiépült a közműhálózat a község belterületén. Új iskola épült, melybe 170 gyerek jár jelenleg. (A Kaposvári egyházmegye működteti.)Önálló polgármesteri hivatallal működött 2003-ig. Ettől kezdve Szabari székhellyel Orosztonnyal körjegyzőséget hoztak létre.
Közélete
Polgármesterei
| Időszak | Polgármester | Párt |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Varga Dezső | független[4] |
| 1994–1998 | független[5] | |
| 1998–2002 | független[6] | |
| 2002–2006 | független[7] | |
| 2006–2010 | Dr. Kalmár István | független[8] |
| 2010–2014 | független[9] | |
| 2014–2019 | független[10] | |
| 2019–2020 | Takács Péter | független[11] |
| 2020–2022 | Takács Ákos alpolgármester (ügyvivőként) | |
| 2022–2024 | Oncz Péter | független[1] |
A településen 2020. november 29-ére időközi polgármester-választást írtak ki, mert a 2019-ben megválasztott polgármester 2020. augusztus 5-i hatállyal, indoklás nélkül lemondott.[12] Azt azonban a COVID-19 pandémia miatt már nem lehetett megtartani, és a járványügyi korlátozások feloldásáig új időpontot sem lehetett kitűzni. A választást így végül csak 2022. május 8-án tarthatták meg; az átmeneti időszakban a települést ügyvivőként Takács Ákos alpolgármester vezette.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 560 | 552 | 518 | 494 | 499 | 509 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,5%, cigány 3,14%, német 2,2%. A lakosok 85,9%-a római katolikusnak, 0,72% reformátusnak, 0,54% evangélikusnak, 2,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (9,2% nem nyilatkozott).[13]
Gazdaság
- szőlőtermelés
- borászat
- halászat
Nevezetességei
- Kis-Balaton bemutató ház
- Szőlőhegyi panoráma
- Cirill-Metód emlékmű
- Hegyi kápolna
- Puskás Ferenc-szobor
Jegyzetek
Források
- Zalai oklt. I., II.
- Zalavári apáts.hlt.
- Csánki Dezső: Zalavármegye.
