Zalakaros

	Zalakaros
; Zalakaros címere	; Zalakaros zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	város
Polgármester	Novák Ferenc (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8749
Körzethívószám	93
Testvértelepülései	Lista Puchheim; Asperhofen;
	Népesség
Teljes népesség	2337 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	112,93 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	17,17 km²
Földrajzi kistáj	Zalaapáti-hát
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 33′ 38″, k. h. 17° 07′ 22″46.560556°N 17.122778°E, k. h. 17° 07′ 22″46.560556°N 17.122778°E
	Zalakaros Pozíció Zala vármegye térképén
	Zalakaros weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zalakaros témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Zalakaros üdülőváros Zala vármegye Nagykanizsai járásában, a Zalaapáti-hát területén. A vármegye délkeleti részén, Keszthely és Nagykanizsa között fekszik, a településen működő termálfürdőnek köszönheti idegenforgalmát. A Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagja. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 7. legnépszerűbb települése, ugyanakkor a 6. legkisebb lélekszámú városa.^[6] A városban polgárőrség működik.^[7]

Története

A település első említése 1254-ből való Korus néven. Ekkor a faluban földdel rendelkező, magyar ajkú várszolgák éltek, majd IV. Béla király felesége idegen telepeseket hozott ide.

1430-ban épült meg temploma az akkor már valószínűleg Somogy vármegye részét képező településen. A török idők komoly terheket róttak a falura, mivel mind a törökök, mind a Kanizsa várában szolgáló végvári katonák dézsmálták az itt élők terményeit. Ennek következtében lakossága szinte teljes mértékben elfogyott.

A 18. században mint mezővárost említik a települést, amely azonban csak a környező mocsarak 19. század végi, elsősorban a Déli Vasút megépítéséhez köthető lecsapolását követően indulhatott kisebb fejlődésnek. Az 1920-as években kapcsolódott be a közlekedésbe helyközi autóbusz járatokkal. Ekkortájt épült meg a helyi postahivatal is. A második világháborút követően megindult az elvándorlás, melynek elsődleges iránya a nagyban iparosodó Nagykanizsa lett.

1962-ben termálvizet találtak a településen, és 1965-ben megnyílt a gyógyfürdő, melyet fennállása óta több mint 20 millió pihenni, gyógyulni vágyó ember keresett fel. A település és az üdülőterület fejlesztését és rendezését szolgáló tervek 1969-70-ben készültek el (ZALATERV/Kiss Tamás). A fürdőnek köszönhetően beindult az idegenforgalom. A Zalakarosi Üdülőterületfejlesztési Bizottság hatékony irányításával szervezett fejlesztés, gyors fejlődés indult meg. Zalakaros 1984-ben kapott nagyközségi rangot. 1987-ben új óvoda, illetve gázvezeték-hálózat, majd 1990-ben új iskola létesült. Zalakaros a rendszerváltás után is jelentős idegenforgalmi központ maradt, ám a térségben megjelenő újabb gyógyfürdők komoly konkurenciát jelenthetnek az 1997-ben városi rangot kapott településnek.

Közlekedés

A település a legkönnyebben a Galambok és Zalaapáti közt húzódó, észak–déli irányú 7522-es úton érhető el, de Zalakomárral is összeköti egy mellékút, a 7521-es út. Egy szakaszon a közigazgatási területének határvonalán fut a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es út. A várostól délre, mintegy 5 km-re fut a 7-es főút, valamint ettől pár km-re délebbre az M7-es autópálya. Az autópálya 191 km-es szelvényénél található a Zalakaros-Zalakomár lehajtó.

A városban autóbusz-állomás üzemel, amelynek elsősorban a távolsági közlekedésben van fontos szerepe. A legfontosabb járatok Budapest, Hévíz, Keszthely, Marcali, Nagykanizsa, Veszprém, Zalaegerszeg és Zalakomár felől érkeznek.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Szirtes Lajos (független)^[8]
1994–1998: Szirtes Lajos (független)^[9]
1998–2002: Szirtes Lajos (független)^[10]
2002–2006: Szirtes Lajos (független)^[11]
2006–2010: Szirtes Lajos (független)^[12]
2010-2014: Novák Ferenc (Fidesz-KDNP)^[13]
2014-2019: Novák Ferenc (Fidesz-KDNP)^[14]
2019–2024: Novák Ferenc (Fidesz-KDNP)^[1]
2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1849	1916	1936	2084	2230	2337
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,8%, német 4,5%, horvát 1,5%, cigány 0,4%. 60,2% római katolikusnak, 2,5% reformátusnak, 1,4% evangélikusnak, 5,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (29,4% nem nyilatkozott).^[15]

Turizmus

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 500 ezer vendégéjszakával (2016) Magyarország 7. legnépszerűbb települése. Ezen belül a külföldi vendégéjszakák száma 119 ezer;^[16] legnagyobb küldőpiacai Németország (66 ezer), Ausztria (27 ezer) és Csehország (15 ezer).^[17]

A Zalakarosi Fürdő^[18] nemzetközi hírű gyógylétesítmény. Vizére szénhidrogén kutatófúrás során találtak rá 1962-ben. Gyógyvize: 2000 méter mélyből fakadó 96 C°-os hőmérsékletű. Összetétele és a vízkészlet nagysága miatt a legjelentősebbek egyikének tartják. Vízösszetétele: alkáli-kloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melyben jód, bróm, kén és fluor együttes jelenléte egyedülálló vízösszetételt képez Európában. A vízben megtalálható kémiai elemek még a kálium és nátrium, magnézium, vas, mangán, metabórsav, metakovasav és szabad szénsav. Termálvize: a felső pannon rétegbe fúrt 2 db, a fürdő tulajdonában álló kút termelte 53 C°-os víz, összetétele szerint nátriumkloridos, hidrokarbonátos. Krónikus nőgyógyászati betegségek, fogágy megbetegedése, Mozgásszervi panaszok (idült gyulladásos ízületi betegségek), sebészeti mozgásszervi károsultak utókezelését, bőrgyógyászati problémák kezelését segíti elő.