Zalabaksa
Zalabaksa község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
| Zalabaksa | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Lenti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Ottó (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8971 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 598 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 42,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,1 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 42′ 22″, k. h. 16° 33′ 04″46.706169°N 16.551181°E, k. h. 16° 33′ 04″46.706169°N 16.551181°E | |||
  Zalabaksa Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Zalabaksa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalabaksa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
A település Zala vármegyében, a Lenti-medence északi részén található, Lentitől 11 kilométerre északra, a megyeszékhely Zalaegerszegtől pedig 30 kilométerre délkeletre. A község területén áthalad át a 86-os főút, de a közigazgatási területének délnyugati részét egy rövid szakaszon érinti a Lenti-Bajánsenye közti 7416-os út is. A településről indul még ki, a 86-os főútból kiágazva a 7419-es út, amely Csesztreg központjába vezet, illetve itt ér véget a 7426-os út, amely Lentikápolnát és Kerkabarabást köti össze a 86-os főúttal.
Jelentős vízfolyása a Kerka patak, mely választóvonalát képezi Hetés, illetve Göcsej tájegységeinek.
Története
Zalabaksa és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit a falu határában feltártkéső bronzkori és római kori leletek is bizonyítanak. A jelenlegi főútvonala mentén húzódott a rómaiak híres és nagyon fontos hadi- és kereskedelmi útja, a nevezetes borostyánút is.
Az őstelepülés Szentandrás első írásos említése 1287-ből való, mely ekkor már egyházas hely volt. Később 1341-ben említették ismét az oklevelek Baxafalva, Hegendfelde néven.
A település az 1800-as évek végén egyesült Györfa kisközséggel, majd 1908-ban Baksát Zala előtaggal látták el, azóta mai nevét viseli. Később 1940-ben Cup kisközség is a település része lett.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Horváth Ottó (független)[3]
- 1994–1998: Horváth Ottó (független)[4]
- 1998–2002: Horváth Ottó (független)[5]
- 2002–2006: Horváth Ottó (független)[6]
- 2006–2010: Pácsonyi Imre (Fidesz-KDNP)[7]
- 2010–2014: Horváth Ottó (független)[8]
- 2014–2019: Horváth Ottó (független)[9]
- 2019–2024: Horváth Ottó (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 689 | 701 | 694 | 626 | 578 | 598 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,2%, cigány 4,6%, német 1,8%. A lakosok 73%-a római katolikusnak, 4,4% reformátusnak, 0,88% evangélikusnak, 1,76% felekezeten kívülinek vallotta magát (19,3% nem nyilatkozott).[10]
A település az irodalomban
- Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 42. fejezetben).
