Zöld cukormadár
A zöld cukormadár (Chlorophanes spiza) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó Chlorophanes nem egyetlen faja.[1][2]
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A hím | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Chlorophanes spiza (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Zöld cukormadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld cukormadár témájú médiaállományokat és Zöld cukormadár témájú kategóriát. |
Rendszerezése
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla Spiza néven.[3]
Alfajai
- Chlorophanes spiza argutus Bangs & Barbour, 1922
- Chlorophanes spiza axillaris Zimmer, 1929
- Chlorophanes spiza caerulescens Cassin, 1864
- Chlorophanes spiza exsul Berlepsch & Taczanowski, 1884
- Chlorophanes spiza guatemalensis P. L. Sclater, 1861
- Chlorophanes spiza spiza (Linnaeus, 1758)
- Chlorophanes spiza subtropicalis Todd, 1924[2]
Előfordulása
Belize, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, Francia Guyana, Guatemala, Guyana, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama, Peru, Trinidad és Tobago, Suriname és Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyi a szubtrópusi és trópusi síkvidéki erdők és mocsári erdők, valamint ültetvények és erősen leromlott egykori erdők.[4]
Megjelenése
Testhossza 13 centiméter, testtömege 14–23 gramm.[3] A hím teste sötétebb türkizkék színű, feje fekete, csőre sárga. A tojó teste zöld színű, torka fakóbb, feje nem fekete.
_(1).jpg) |  | .jpg) |
Életmódja
Főleg gyümölcsökkel és ízeltlábúakkal táplálkozik, de nektárt is fogyaszt.[3]
Szaporodása
A kis pohár alakú fészket a tojó készíti, melyben 2 fehér-barna tojás található. A tojásokon a tojó 13 napig kotlik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
Források
- ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. július 1.) (angolul)
- Lagyevok.lap.hu - magyar neve
