Veurne (nemzetközileg ugyancsak használatos francia nevénFurnes) nyugat-flandriai város és községBelgiumban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.
Veurne a 21. század elején kis vidéki város, amely az egyik helyi igazgatási és közlekedési központ funkcióját látja el a Westhoek francia-belga régión belül. Jelentős a városba látogató turisták száma is.
Története
A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése 877-ből származik, amikor Furnu néven említették mint az I. Balduin flamand gróf által a vikingek betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A Sint-Walburgapark nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal.
A 14. században a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi Hondschoote település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.
A reformáció során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai képrombolók áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, a Grote Markt (Nagypiac) kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot (Sint-Niklaasabdij). A 17. századi spanyol uralom emlékét a város számos építészeti eleme őrzi.[2]
1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet (Boetprocessie).
1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és Vauban építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban II. József császár szereltette le.
1831-ben Veurne az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, I. Lipótot.
1906-ban Rainer Maria Rilke német költő hosszabb idő töltött a városban. Az első világháború idején a városban volt a belga hadsereg főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A második világháborúban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.
A főtér részlete
Jellegzetes utcakép
Gyakori szokás az egész régióban szobanövények kihelyezése a városi házak elé is
Ez a szócikk részben vagy egészben a Veurne című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Forrás
↑Pálfy:Pálfy József: Benelux államok (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1980. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963 243 184 7