Vas(II)-oxid
| Vas(II)-oxid | |||
_oxide.jpg) vas(II)-oxid | |||
-oxide-xtal-3D-SF.png) | |||
| IUPAC-név | vas(II)-oxid | ||
| Más nevek | ferro-oxid, vas-oxidul,[1] vas-monoxid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 1345-25-1 | ||
| PubChem | 14945 | ||
| ChemSpider | 14237 | ||
| ChEBI | 50820 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | UQSXHKLRYXJYBZ-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | G7036X8B5H | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | FeO | ||
| Moláris tömeg | 71,844 g/mol | ||
| Megjelenés | fekete kristályok | ||
| Sűrűség | 5,745 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 1377 °C | ||
| Forráspont | 3414 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
| Oldhatóság | nem oldódik lúgokban, alkoholban oldódik savakban | ||
| Törésmutató (nD) | 2,23 | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | ICSC 0793 | ||
| EU Index | nincs listázva | ||
| Főbb veszélyek | pirofóros lehet | ||
| NFPA 704 |  0 0 0 | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | változó | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | vas(II)-fluorid, vas(II)-szulfid, vas(II)-szelenid, vas(II)-tellurid | ||
| Azonos anion | mangán(II)-oxid, kobalt(II)-oxid | ||
| Rokon vegyületek | vas(III)-oxid, vas(II,III)-oxid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A vas(II)-oxid szervetlen vegyület, a vas egyik oxidja, képlete FeO. Ásványi formája a wüstit. Fekete színű por, melyet néha összetévesztenek a rozsdával, ám az hidratált vas(III)-oxid (ferri-oxid). Vas(II)-oxidnak hívják azt a rokon, nem sztöchiometrikus összetételű, jellemzően vashiányos vegyületcsaládot is, melynek képlete az Fe0,84O–Fe0,95O tartományba esik.[3]
Előállítása
Előállítható vas(II)-oxalát hőbontásával:
- FeC2O4 → FeO + CO2 + CO
A reakciót védőgáz alatt hajtják végre, hogy elkerüljék a vas(III)-oxid képződését. Hasonló eljárás használható a mangán(II)-oxid és az ón(II)-oxid előállítására is.[4][5]
Sztöchiometrikus FeO állítható elő Fe0,95O és fém vas 770 °C-on és 36 kbar nyomáson történő hevítésével.[6]
Reakciói
575 °C alatt termodinamikailag instabil, diszproporcióra hajlamos, melynek során fém vas és Fe3O4 keletkezik:[3]
- 4 FeO → Fe + Fe3O4
Szerkezete
Köbös kősó szerkezetű, melyben a vasatomokat oktaéderesen oxigénatomok veszik körül, míg az oxigénatomokhoz oktaéderesen vasatomok koordinálódnak. A sztöchiometrikustól eltérő összetétel azért fordulhat elő, mert a vas(II) könnyen vas(III)-má oxidálódik, ami miatt a FeII egy kis részét valójában kétharmadannyi FeIII helyettesíti, melyek a szoros illeszkedésű oxidrácsban tetraéderes helyzetet foglalnak el.[6]
200 K alatt a szerkezet némileg módosul, romboéderes szimmetriájúvá válik, az anyag pedig antiferromágneses lesz.[6]
Természetes előfordulása
A földköpeny mintegy 9%-át vas(II)-oxid alkotja. A köpenyen belül elektromosan vezető lehet, ami megmagyarázhatja a Föld forgásának azon zavarait, melyeket a földköpeny elfogadott tulajdonságain alapuló modellek még nem tudnak kellően leírni.[7]
Felhasználása
Színezékként használják, az FDA kozmetikumokban és egyes tetováló tintákban is engedélyezi a felhasználást. Felhasználható az otthoni akváriumokból a foszfátok kiszűrésére is.
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Iron(II) oxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További olvasnivalók
- http://webmineral.com/data/Wustite.shtml (angolul)
