Vajna
- Szócikk
- Vitalap
Eszközök
Műveletek
Általános
Nyomtatás/exportálás
![]() | Ez a szócikk Vajna településről szól. Hasonló címmel lásd még: Vajna (egyértelműsítő lap). |
Vajna (Vojnatina) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Kassai |
Járás | Szobránci |
Rang | község |
Első írásos említés | 1336 |
Polgármester | Silvia Ihnátová |
Irányítószám | 072 61 |
Körzethívószám | 056 |
Forgalmi rendszám | SO |
Népesség | |
Teljes népesség | 246 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 31 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 128 m |
Terület | 7,69 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Vajna (1899-ig Vajnatina, szlovákul: Vojnatina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Szobránctól 4 km-re keletre, a Kelet-Szlovákiai Alföld északkeleti részén fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint itt már a 9.–10. században település állt, melynek területéről számos cserépmaradvány került elő.
Vajna első írásos említése még birtokként 1284-ből származik, faluként 1336-ban említik először. A 13. századtól a tibai váruradalom része volt, de több tibai és nagymihályi nemesnek is volt itt birtoka, akik kúriákat is építettek ide. A 14. század első felében a falunak temploma és malma is volt. 1427-ben az adóösszeírásban 26 jobbágy házzal szerepel. Később a házak és az adózók száma csökkent. 1599-ben csak 5 ház állt a településen. 1677-ben Szinnyei Andrásnak kisméretű udvarháza volt itt. A 17. század közepén temploma az evangélikusoké volt, majd – megújítása után – a 18. század közepétől újra a katolikusoké. A 18. század elejére a falu csaknem elnéptelenedett. Az 1715-ös és 1720-as összeírások nem találtak adózót a községben, csak nemesek lakták. Ezután újra betelepítették.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VAJNATINA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tibének szomszédságában, és annak filiája; határja jó, vagyonnyai is jelesek.”[2]
1828-ban 57 házában 447 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vajnatina, Ungh v. orosz-tót falu, Tybához közel: 201 romai, 136 g. kath., 18 ref., 46 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Szobráncz.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
1880-ban 476 lakosából 10 magyar és 441 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 455 lakosából 9 magyar és 380 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 462 lakosából 21 magyar és 401 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 466 lakosából 6 magyar és 419 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 441 lakosából 11 magyar és 391 csehszlovák volt.
1930-ban 417 lakosából 409 csehszlovák volt.
1941-ben 423 lakosa volt.
1991-ben 264 lakosából 262 szlovák volt.
2001-ben 243 lakosából 241 szlovák volt.
2011-ben 240 lakosából 236 szlovák.
Római katolikus temploma a 16. században épült reneszánsz stílusban. 1718-ban barokk stílusban építették át.
A Szobránci járás települései | ||
---|---|---|
Szobránc (Sobrance) Alsóhalas (Nižná Rybnica) · Alsóhunkóc (Choňkovce) · Alsónémeti (Nižné Nemecké) · Alsóbaskóc (Baškovce) · Bező (Bežovce) · Bölcsős (Kolibabovce) · Bunkós (Bunkovce) · Dióska (Orechová) · Éles (Ostrov) · Éralja (Inovce) · Fekésháza (Fekišovce) · Felsőhalas (Vyšná Rybnica) · Felsőnémeti (Vyšné Nemecké) · Felsőrőcse (Veľké Revištia) · Hegygombás (Hlivištia) · Jenke (Jenkovce) · Jeszenő (Jasenov) · Jeszenőremete (Vyšné Remety) · Kapás (Priekopa) · Karcsava (Krčava) · Katlanos (Horňa) · Kereszt (Kristy) · Koromlak (Koromľa) · Lakárd (Lekárovce) · Nagygereblyés (Ruský Hrabovec) · Oroszsebes (Ruská Bystrá) · Ördögvágás (Porúbka) · Porosztó (Porostov) · Remetevasgyár (Remetské Hámre) · Sárosmező (Blatná Polianka) · Sárosremete (Blatné Remety) · Sárosrőcse (Blatné Revištia) · Székó (Sejkov) · Szenteske (Svätuš) · Tasolya (Tašuľa) · Tiba (Tibava) · Tibaváralja (Podhoroď) · Törökruszka (Ruskovce) · Ubrezs (Úbrež) · Unglovasd (Koňuš) · Ungludas (Husák) · Ungpéteri (Petrovce) · Ungpinkóc (Pinkovce) · Vadászfalva (Beňatina) · Vajna (Vojnatina) · Zahar (Záhor) |