Vásárvárosok kupája

A vásárvárosok kupája (angolul: Inter-Cities Fairs Cup) egy európai labdarúgó-kupasorozat volt 1955-től 1971-ig.

A kupát a Fairs Cup Bizottság szervezte, amelyet a FIFA magas rangú tisztviselői irányítottak. Ilyen személyek támogatásával 1971-ig nem volt szükség a nemzetközi irányító testületek jóváhagyására, amikor azonban néhány év tárgyalás után az UEFA égisze alá került. Az új tulajdonjoggal új név (UEFA-kupa), új trófea és új szabályozás jött létre.^[1]

A vásárvárosok kupáját nem az UEFA szervezte, de az UEFA-kupa elődjeként ismerik el. Az UEFA nem tartja nyilván a klubok vásárvárosok kupáján elért eredményeit.^[2][3] Ugyanakkor a FIFA nagy tornának tekinti.^[4]

Bár a BEK-et hozták létre előbb, ott avatták az első bajnokot, az első nemzetközi kupamérkőzést az Európa Liga jogelődjében, a Vásárvárosok Kupájában vívták, 1955. június 4-én. Azon a mérkőzésen még nem klubcsapatok, hanem (vásár)városok csapatai mérkőztek, a településen található egyletek legjobb játékosaiból verbuvált formációkban. A premiert London és Bázel együttesének összecsapása jelentette a svájci városban található St. Jakob Stadionban (St. Jakob-Park), 12 500 néző előtt.

A London XI fedőnevű együttesben ott volt a torna első gólját szerző, dél-afrikai Eddie Firmani (Charlton) és az első mesterhármast jegyző Cliff Holton (Arsenal). A meccset a londoniak nyerték meg 5:0-ra, igaz, a három évvel később (!) lebonyolított döntőben már ők is fejet hajtottak az FC Barcelona előtt.