Torngat-hegység

A Torngat-hegység meglehetős földrajzi kiterjedéssel rendelkezik. A vonulat 56%-a Québecben, 44%-a Labradorban, a maradék kevesebb mint 1%-a a Nunavuthoz tartozó Killiniq-szigeten helyezkedik el. A Torngat-hegység területe – alacsony fekvésű tájait is hozzávéve – 30 067 négyzetkilométer. Több mint 300 kilométer hosszan húzódik északon a Chidley-foktól, a Labrador félsziget legészakibb pontjától délen a Hebron-fjordig. A hegységben találhatók a kontinentális Kanada keleti részének legmagasabb csúcsai.

Legmagasabb pontja az 1652 méter magas Mount Caubvick (Mont D'Iberville). Nincsenek fák, mert a Torngat-hegység már sarkvidéki tundra éghajlatú.

A határ québeci oldalán a permafroszt összefüggő, keleti, atlanti oldalán kiterjedt, de nem összefüggő. A terület jórészt a tengerszint felett több mint mint 300 méteres magasságban fekvő sziklás pusztaság.

A Torngat-hegységet alkotó prekambriumi gneisz a Föld legidősebbjei között van, 3.6–3.9 milliárd évesre becsülik.^[2] A geológusok szerint a Kanadai- (vagy Laurentiai-)ősföldhöz tartozó kőzet,^[3] amely magában foglalja az igen idős Észak-amerikai-kratont, 750 millió évvel ezelőtt szakadt le a rodiniai őskontinensről, és vált az észak-amerikai földrész alapkőzetévé.^[4]

A Torngat-hegység képződése azonban jelenkorunkhoz sokkal közelebb következett be, a Sarkvidéki Kordillera kialakulásához vezető gyűrődéses és vetődéses folyamatok eredményeként.^[5] Ez egyes tudósok szerint a hegységet "elkülöníti a környező prekambriumi Kanadai-ősföldtől",^[6] bár végeredményben kőzete ugyanúgy ősföldi kőzet. A hegységképző erők munkájának lenyomata az Észak-amerikai- és a Nain-kraton ütközésénél lévő, gleccserrombolta sziklafalakon látható a legszebben, különösen a Saglek-fjord mentén.^[7]

A Torngat-hegység vonulatait csupasz sziklafalak szegélyezte mély fjordok és hosszúkás tavak szabdalják. Ezeket a negyedidőszaki eljegesedés alakította ki: a jégkorszakok során a hegység legnagyobb részét legalább egyszer jégtakaró borította, bár a legutóbbi jégkorszak során a korábbiakhoz képest kisebb területet fedett a jég.

Jelenleg több mint száz kis hegyi gleccser van a hegységben, összesen kb. 195 jégmező.^[8][9]

A hegységet gyakran szelik át rénszarvasok, a partvidékeken jegesmedvék bóklásznak. A kanadai sarkvidék növényfajai közül számos megtalálható a Torngat-hegységben is.

A torngat inuktitut szó, jelentése: szellemek helye, olykor rossz szellemek helyeként értelmezik.^[2]

A torngat-hegységi nemzeti parkot (Torngat Mountains National Park) 2005. december 1-jén alapították meg. Célja az ökoturizmus feltételeinek biztosítása mellett az élővilág (többek között a rénszarvasok, jegesmedvék, vándorsólymok és szirti sasok) védelme.^[10]

A kanadai közszolgálati média (Canadian Broadcasting Corporation) gyártotta Geological Journey ('Földtani utazás') című ismeretterjesztő sorozatban szerepel a Torngat-hegység.

2009-ben Drew Pogge tollából jelent meg cikk a kanadai Backcountry Magazine folyóiratban, melyben a torngat-hegységi síélményeiről ír. Ő csúszott le először a Navchak- és a Saglek-fjordokba, valamint a Caubvick oldalán.

• Sarkvidéki Kordillera
• Labrador félsziget
• Torngat-hegység Nemzeti Park

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Torngat Mountains című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Torngat Mountains
• Great photos of the mountain range
• Statistics Canada Principal heights by range or region
• Tales from the Torngats, August 2004
• Alexander Forbes Collection: Aerial photo survey of Labrador from 1931, 1932, and 1935 expeditions - University of Wisconsin-Milwaukee Libraries Digital Collections