Tolna (Magyarország)

Földrajzi fekvése

A terület három táj, Mezőföld, a Sárköz és a Tolnai-dombság találkozásánál található. Tolna az előbbi kettőnek a határán a Duna jobb partján, egy ártérbe benyúló magasparton alakult ki. A város mai közigazgatási területét északnyugaton a Mezőföld homokos talaja és dombvonulatai, délkeleten pedig a Duna egykori ártere uralja.^[3] A dunai rév és a központi elhelyezkedés mindig is vonzóvá tette ezt a területet a kereskedelem és a közlekedés szempontjából, a különböző korszakokban jelentős települések jöttek létre a helyszínen.

Elhelyezkedés

Az ország déli, középső részén, Tolna vármegye keleti felének közepén található. Távolság Budapesttől déli irányban 140 km, Pécstől északkeletre 60 km, Szekszárdtól északra mindössze 10 kilométer távolságra található.

A szomszédos települések: észak felől Tengelic, északkelet felől Fadd, délkelet felől Bogyiszló, délnyugat felől Szekszárd, északnyugat felől pedig Szedres és Fácánkert.

Éghajlata

Alapvetően alföldi tájon fekszik a város az ország déli részén, ezért száraz kontinentális éghajlat, átlagnál magasabb hőmérséklet és magas napsütéses óraszám jellemző (2000-2100 óra évente). A legmelegebb hónap július-augusztus, a leghidegebb a január. Az uralkodó szélirány az északnyugati, gyakoriak az erős szelek a vidéken. A terület azonban csapadékosabb az ország középső és keleti részeihez viszonyítva (átlagosan 650-700mm csapadék éves szinten), a mediterrán éghajlati hatásoknak köszönhetően. A legtöbb csapadék április-június és október-novemberi hónapokban hullik, a téli időszak jellemzően a legszárazabb.^[4][5]

Településrészek

• A mai Tolnát három nagyobb egység alkotja. Első a város északkeleti harmada, a 18. században kiépült mezőváros. Ezt hosszában a laktanyáktól a holt-Duna partig a Bajcsy-Zsilinszky, Festetich, Damjanich és a Kossuth utca határozza meg. Széltében pedig a város főútja (Szekszárdi utca és Deák Ferenc utca néven). Itt található a város középpontja: közintézmények, szolgáltatások, és a boltok túlnyomó része.
• A második egység délnyugaton Mözs. Az egykori község településszerkezete 19. századra alakult ki a mai Szent István utca mentén, ami Mözs főutcája. Az eltérő falusias településkép és a mözsi identitás erős, annak ellenére, hogy Mözs önállóságával együtt sajnos elvesztette intézményeinek többségét.
• Harmadik a 2,5 km hosszú Újtelep, amely az 1840-es évektől kezdve több részletben épült Mözs és Tolna irányából, a két települést összekötő utak mentén. Az 1960-as évekre végül Tolna és Mözs összenőtt. A két történelmi településmag között nagyjából félúton fekvő tolnai kálvária kápolna környéke kisebb alközpontként funkcionál a közelben lakók számára.

Közúton

A város jól megközelíthető helyen fekszik Az M6-os autópálya nyugatról kerüli a települést, az M9-es autóúttal a Mözstől délre keresztezik egymást. Közigazgatási területén áthalad a belterület északi szélét is érintve a 6-os főút, határai közt ágazik ki ebből a 63-as főút Székesfehérvár irányában. A település így kiváló észak-déli és nyugati-keleti irányú úthálózati kapcsolatokkal is rendelkezik.

A települést átszeli a Dunaszentgyörgytől Szekszárdig húzódó 5112-es út és az abból Bogyiszló felé kiágazó 5116-os út, valamint néhány alsóbbrendű út, úgymint a belvárost a 6-ossal északi irányban összekötő 51 163-as vagy a Fácánkertre vezető 51 164-es számú mellékutak.

Vasúton

Vonattal a város a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon érhető el. Megállója Tolna-Mözs vasútállomás, Mözs északi részén. A várost naponta többször érintik vonatok Gemenc InterRégió néven Baja és Székesfehérvár között, melyek Sárbogárdon InterCity csatlakozást biztosítanak Pécs és Budapest felé.

A név bizonytalan eredetű. Valószínűsíthető, hogy a létező ősi magyar Tolna esetleg Tolma személynévből származik. Azonban a korábban széles körben elfogadott középkori latin telonum ’vám’ főnév többes számú telona alakja sem vethető el névadás alapjaként. Ez azzal kapcsolatos, hogy a település fontos dunai átkelő, vámszedőhely volt a középkor folyamán.^[6]

Régészeti kutatások nyomán jól ismert a környék múltja M9-es autóút és az M6-os autópálya megelőző feltárásaiból, a kedvező környezetben már az kőkorszak végétől, folyamatos volt a területen az emberi megtelepedés.

Neolitikumból (nagyjából a Kr. e. 6. évezredtől) ismertek az első megtelepedés nyomai Tolna és Mözs határában. A 2000-es évektől kezdve több jelentős Dunántúli Vonaldíszes kultúrához tartozó települést tártak fel.^[7][8][9] Számos rézkori, bronzkori lelőhely a vidék állandó lakottságra utal.

A vaskorban pannonok és főként az eraviszkuszok által benépesített Dunántúlt Az 1. században hóditotta meg a Római Birodalom, és szervezte meg Pannonia provinciát. Az 5. századig Tolna vidékén haladt a Limes Pannonicus, melynek nyomvonala ismert.^[10] Tolna környezetében feküdt a mérföldkövek^[11] és itinerariumok alapján a limes egyik castruma, Alta Ripa (jelentése: "magas vagy alcsony part", mindkét értelmezés igaznak tekinthető). Maradványai eddig nem kerültek elő, körülmények azt valószínűsítik, hogy elpusztult nyomtalanul, a Duna elmosta a limes 5 km-es szakaszát Tolna szomszédságában az elmúlt 1500 év alatt. Más római erődök is gyakran szenvedtek jelentős pusztulást a folyó okozta erózió miatt (például Lussonium), de jóval későbbi, középkori Tolnavár jelentős részben hasonló sorsa jutott. Régészetileg számos közvetett adat utal római településre. Tolna és Mözs északnyugati határában római temetők^[12], Mözstől délre egy feltárt limes menti őrtorony, a tolnai kálvária kápolna közeléből pedig római Herkules oltárkő amit 1826-ban ástak ki.^[13]

Az 5. századból Mözs Icsei-dűlőben egy település és temető ismert amely fontos információkkal szolgált a népvándorláskorban a helyi népek együttéléséről.^[14] A selyemgyár területén is került elő 5. századi temetkezés. Később az avar uralom időszakában Szekszárdon regionális központ működött, Tolnán is tetten érhető a jelenlétük. A honfoglalás után a magyarok megszállták a Duna mentét így Tolna környékét is, Mözs Száraz-dombon egy köznépi temetőt tárt fel Rosner Gyula,^[15] Tolna belterületén pedig egy magányos honfoglaló sír bizonyíték jelenlétükre. A Sárköz északi része a 10. században nagy jelentőséggel bírt és korán magyarok lakta területté vált, Győrffy György feltételezte, hogy Tolna és Kalocsa vidéke volt Árpád leszármazottainak nyári szállása. Szerinte szállásterületeket a személynévből képzett helynevek jelzik.^[16] Tolna határában szerencsésen fennmaradt a középkorból két ilyen erdőnév is: Vajka (ma is élő helynév) és Tarkacsia egy 1436-os periratból.^[17]

Tolna vármegye születése (és ezzel együtt Tolnán az ispáni központ létrejötte) a 11. század első felében történt bizonyára Szent István uralkodása alatt, de erre csak szórványos emlékanyag alapján lehet következtetni. Tolna vármegye határait a Pécsi püspökség 1009-es alapításakor is említik. Ez alapján valószínű, hogy egy időszakban szerveződött meg az egyházi (tolnai és a regölyi főesperesség^[18]) és a világi igazgatás.^[19][20] Első hiteles említésen Tolnának 1055-ben a tihanyi alapítólevél, amiben Thelena-nak nevezték a települést, és vámbevételeinek 1/3-ad részét az apátságnak adományozta I. András. Valószínűsíthető geszta hagyományból, hogy időszakosan hercegi birtok volt a 11-12. században. 1130-körül II. István Tolnán telepítette le a trónörökös Vak Bélát, itt születhetett ekkor II. Géza is.^[21] Később, a tatárjárás idején bizonyára Tolnavárat is feldúlták a mongol hadak 1242-ben, hasonlóképpen a megye keleti felében több településhez, a közeli cikádori apátsághoz, vagy erősségekhez országszerte.^[22]

Az ispánsági földvárra csak közvetett bizonyítékok vannak, régészeti emlék is alig ismert a korszakból Tolnán. Első említése csak a 13. századból származik. A többi ispánsági központhoz hasonló lehetett, emiatt hívták Tolnavárként a 15. század közepéig. Az ispánsági várban, vagy közvetlen közelében állt a 16.-18. századi adatok alapján azonosítható esperesi egyház,^[18] a később létrejött, 1279-ben külön említett falunak plébániatemploma volt, Szent István királynak szentelve (1333-ban tizedjegyzékben említik papját, 1429-ben titulusát). A birtok az Árpád-korban végig királyi kézen volt, a korai vármegye és várbirtok központjaként általában az ispán igazgatása alatt.^[23]

A 15. század második felében Tolnavár település már mezőváros, megyegyűléseket is tartottak itt. Színvonalas középfokú oktatás is lehetett, fennmaradt adatok alapján. A század közepén a város címerhasználati jogot kapott V. Lászlótól.Mátyás király országjáró útjai idején gyakran megszállt Tolnaváron, 1463-ban országgyűlést is tartott itt, a török elleni hadjáratra készülve. 1466-ban újra országgyűlés volt a városban. Ebben az időben gyorsan fejlődő, virágzó helység volt, színvonalas iskolával, és mezővárosként is szabad királyi városi kiváltságokkal^[forrás?]

Török hódoltság alatt

A település újratelepítése

A 18. század első felében III. Károly király a Wallis grófoknak adományozta a területet. Az új urak német telepeseket hívtak a mezővárosba, amelynek újra volt vásártartási joga is. Tolna hamarosan újra gazdát cserélt, az Apponyiaké, majd a Festeticseké lett. 1745-ben tűzvész pusztított a városban, de ez csak rövid időre akasztotta meg a fejlődést.

A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni.

A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma kis múzeum állít neki emléket. A ma legnagyobbnak számító foglalkoztató, a Fastron 1993-ban települt le a városban.^[24]

20. század

1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet, ezzel egy időben városi rangot kapott.

Napjainkban

• 1990–1994: Keszthelyi Márton (nem ismert)^[25]
• 1994–1998: Keszthelyi Márton (független)^[26]
• 1998–2002: Dr. Szilák Mihály (független)^[27]
• 2002–2006: Dr. Szilák Mihály (MSZP)^[28]
• 2006–2010: Dr. Sümegi Zoltán (Fidesz-KDNP)^[29]
• 2010–2014: Dr. Sümegi Zoltán (Fidesz-KDNP)^[30]
• 2014–2019: Appelshoffer Ágnes (Fidesz-KDNP)^[31]
• 2019–2024: Appelshoffer Ágnes (Fidesz–KDNP)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 4,3% németnek, 2,8% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,2%, református 6,7%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17,5% (28,6% nem nyilatkozott).^[32]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% cigánynak, 2,2% németnek, 0,1-0,1% szerbnek, ukránnak és románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,4% volt római katolikus, 5,1% református, 0,9% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 18% felekezeten kívüli (42,9% nem válaszolt).^[33]

• Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum
• Festetics-kastély
• Szentháromság-szobor (1790)
• Katolikus templom (1773)
• Kálvária-kápolna (1779)
• Mözsi templom (1822)
• Selyemfonó-emlékszoba
• Textil-emlékszoba
• Garay-kastély
• MAG-Ház Turisztikai Látogatóközpont
• Holt-Duna

• 1130-ban II. Géza magyar király
• 1801-ben Müller Adolf zeneszerző, a Theater an der Wien karmestere
• 1835-ben Emmerth Antal zeneszerző, tanár
• 1839-ben Festetics Mária csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye
• 1851-ben Grünwald Mór szülész-nőgyógyász, balneológus, királyi tanácsos, szanatórium-tulajdonos.
• 1854-ben Wosinsky Mór múzeumalapító
• 1914-ben Halász Stefánia, Stern gyermek- és tüdőgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1970).
• 1930-ban Tóth János Kossuth-díjas filmoperatőr, filmrendező; a modern magyar filmművészet kiemelkedő alakja
• 1949-ben Gottvald Károly, fotóriporter
• 1960-ban Szalók Csilla, közgazdász; a BGE tanszékvezetője, a magyarországi önálló felsőfokú idegenforgalmi képzés egyik elindítója

• Palics, Szerbia
• Stutensee, Németország
• Uzon, Románia

A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna (Magyarország) témájú médiaállományokat.

• Tolna város honlapja. www.tolna.hu (Hozzáférés: 2020. május 13.) arch
• Startlap linkgyűjtemény. tolna.lap.hu (Hozzáférés: 2020. május 13.) arch
• Térkép Kalauz – Tolna. terkepkalauz.hu
• A tolnai dohánybeváltó