Tengerentúli Franciaország
| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 1953 | 909 000 | — |
| 1963 | 1 194 000 | +31,4% |
| 1973 | 1 475 000 | +23,5% |
| 1983 | 1 656 000 | +12,3% |
| 1993 | 2 028 000 | +22,5% |
| 2003 | 2 414 000 | +19,0% |
| 2013 | 2 691 000 | +11,5% |
| 2016 | 2 774 000 | +3,1% |
| Népességváltozás az öt tengerentúli régióban | ||
A tengerentúli Franciaország (franciául France d'outre-mer) az európai kontinensen kívüli francia közigazgatású területeket jelöli. Ezek különböző jogi státuszú és az autonómia különböző fokaival rendelkező területek, noha mindegyik rendelkezik képviselettel a nemzetgyűlésben és a szenátusban (a francia parlament két házában). Lakosaik francia állampolgársággal rendelkeznek, és így részt vehetnek az elnökválasztásokon és az európai parlamenti választásokon. (Utóbbin a tengerentúli területek külön választókerületet képeznek.) A tengerentúli Franciaországhoz több atlanti-, csendes- és indiai-óceáni sziget tartozik, a dél-amerikai kontinensen Francia Guyana, számos Antarktisz-közeli sziget, és egy terület magán az Antarktiszon.
Csaknem valamennyi Európán kívüli, lakott francia közigazgatású terület tengerentúli régió vagy tengerentúli közösség státuszú. E két státusz jogilag és közigazgatási szempontok szerint is lényegesen különbözik egymástól. A tengerentúli régiók státusza azonos az európai Franciaország régióiéhoz. A francia alkotmány szerint a francia törvények és rendelkezések (a polgári és a bünteté törvénykönyv, a közigazgatási szociális és adózási jogok stb.) általában ugyanúgy érvényesek a tengeren túl, mint az európai régiókban, bár lehetnek a helyi igényeknek megfelelő eltérések. A tengerentúli régiókban nem lehet ezektől eltérni, a tengerentúli területeknek azonban jogában áll saját törvényeket hozni, kivéve bizonyos témákban (mint a honvédelem, a nemzetközi kapcsolok, a külkereskedelm, a fizetőeszköz, illetve a törvénykezés és a közigazgatás szabályozása). A tengerentúli területeket saját választott testületeik igazgatják. A francia kormány egyik tagja, a tengerentúli Franciaország minisztere felelős a tengerentúli területekért. Új-Kaledónia se nem tengerentúli régió, se nem tengerentúli közösség. A nouméai egyezség alapján sui generis (egyedi) státuszú.
A területeket a Nemzetgyűlésben összesen 27 küldött, a Szenátusban összesen 21 szenátor képviseli.
Területek listája
A tengerentúli régiók
| Zászló | Név | Főváros | Népesség (fő) | Szárazföldi terület (km2) | Népsűrűség (fő/km2) | Küldöttek | Szenátorok | Elhelyezkedés | Leírás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.svg){kind=small} | Guadeloupe | Basse-Terre | 400.201 | 1.628 | 246 | 4 | 3 | Karib-térség | 1946 óta |
 | Francia Guyana | Cayenne | 294.071 | 3.521 | 3,5 | 2 | 2 | Dél-Amerika | 1946 óta |
 | Martinique | Fort-de-France | 375.053 | 1.128 | 354 | 4 | 2 | Karib-térség | 1946 óta |
.svg){kind=small} | Mayotte | Mamoudzou | 288.926 | 374 | 773 | 2 | 2 | Mozambik-csatorna, Indiai-óceán | 1976–2003: sui generis tengerentúli terület; 2001–2003: kijelölt megyei közösség; 2003–2011: tengerentúli közösség. A 2009-es mayotte-i státusznépszavazáson alapján 2011. március 31-től tengerentúli régió. Igényt tart rá a Comore-szigetek. |
 | Réunion | Saint Denis | 858.450 | 2.504 | 343 | 7 | 4 | Indiai-óceán | 1946 óta |
A tengerentúli közösségek
A tengerentúli közösségek (franciául collectivités d'outre-mer) fogalmát a 2003. március 28-ai alkotmányreform hozta létre. Minden egyes tengerentúli közösségnek saját általános törvényei vannak.
| Zászló | Név | Főváros | Népesség (fő) | Szárazföldi terület (km2) | Népsűrűség (fő/km2) | Küldöttek | Szenátorok | Elhelyezkedés | Leírás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | Francia Polinézia | Papeete | 278.434 | 3.521 | 79 | 3 | 2 | Polinézia, Csendes-óceán | 1946–2003: tengerentúli terület, 2003 óta tengerentúli közösség |
.svg){kind=small} | Saint-Barthélemy | Gustavia | 9.961 | 25 | 398 | 1 (közös) | 1 | Karib-térség | 2003-ban St. Martin és St. Barthélemy szavazói úgy döntöttek, hogy a két sziget szakadjon el Guadeloupe-től, és váljanak önálló francia tengerentúli közösséggé. |
.svg){kind=small} | Saint-Martin | Marigot | 34.065 | 53 | 640 | 1 | Karib-térség | ||
 | Saint-Pierre és Miquelon | Saint-Pierre | 6.008 | 242 | 25 | 1 | 1 | Szent Lőrinc-öböl, Atlanti-óceán | 1976–85: tengerentúli megye, 1985–2003: sui generis tengerentúli terület, 2003 óta: tengerentúli közösség |
 | Wallis és Futuna | Mata-Utu | 11.558 | 142 | 81 | 1 | 1 | Polinézia, Csendes-óceán |
Tengerentúli területek
Ma az egyetlen tengerentúli terület a francia déli és antarktiszi területek ('franciául 'Terres Australes et Antarctiques Françaises, rövidítve TAAF), mely 1955-ben jött létre. A 2007. február 21-ei 2007-224-es törvény szerint a vitatott fennhatóságú Indiai-óceáni francia szigetek a TAAF 5. kerületét képezik.
| Zászló | Név | Kerület | Sziget | Főváros | Népesség (fő) | Szárazföldi terület (km2) | Elhelyezkedés | Leírás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | Francia déli és antarktiszi területek | Adélie | – | Dumont d'Urville Station | Lakatlan | 432.000 | Antarktisz | El nem ismert területi igény |
| Crozet-szigetek | – | Alfred Faure | 340 | Indiai-óceán | ||||
| Kerguelen-szigetek | – | Port-aux-Français | 7.215 | Nyáron 110, télen 45 kutató tartózkodik itt | ||||
| Saint-Paul és Amszterdam-sziget | – | Martin-de-Viviès | 66 | |||||
| Indiai-óceáni francia szigetek | Bassas da India | – | 1 | Mozambik-csatorna, Indiai-óceán | Igényt tart rá Madagszkár | |||
| Európa-sziget | – | 30 | ||||||
| Glorioso-szigetek | – | 7 | Indiai-óceán | Igényt tart rá a Comore-szigetek és Madagaszkár | ||||
| Juan de Nova | – | 5 | Mozambik-csatorna, Indiai-óceán | Igényt tart rá Madagaszkár | ||||
| Tromelin-sziget | – | 1 | Indiai-óceán | Igényt tart rá Mauritius |
Különleges státuszú területek
| Státusz | Zászló | Név | Főváros | Népesség (fő) | Szárazföldi terület (km2) | Népsűrűség (fő/km2) | Küldöttek | Szenátorok | Elhelyezkedés | Leírás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Sui generis közösség | | Új-Kaledónia | Nouméa | 271.407 | 18.575,5 | 14,6 | 2 | 2 | Melanézia, Csendes-óceán | 1946-tól a tengerentúli területek közé sorolták be. Az 1998-as nouméai egyezség alapján azonban 1999-ben különleges státuszt (statut particulier vagy statut original) kapott. Létrehozták az új-kaledón állampolgárságot, miközben párhuzamosan az itt élők megtarthatták francia, és ebből eredően EU-s, állampolgárságukat is. Megkezdődött a hatalmi jogok átadása is Új-Kaledóniának, és ez a folyamat 15-20 évet vesz igénybe. 2018-ban, 2020-ban és 2021-ben népszavazást tartottak a terület függetlenedéséről, lakói Franciaország mellett döntöttek. |
| | Clipperton-sziget | – | 0 | 2 | 0 | – | – | Csendes-óceán, Mexikótól nyugatra | A francia kormány közvetlen rendelkezése alá tartozik, felelőse a tengerentúli Franciaország minisztériuma. |
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Overseas France című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.