Tarxien

A település első emlékei a viszonylag jó állapotban fennmaradt megalitikus templomok, amelyeknek építési fázisát Tarxienről nevezték el. Az első kb. Kr. e. 3100 körül épült.

A terület nagyrészt lakott maradt egészen napjainkig. Az Angyali üdvözlet-kápolnát 1592. május 23-án emelték plébánia rangjára. Brichelot és Bremond 1718-as térképén C(asal) Tarsien néven szerepel.

A 20. században több község vált függetlenné tőle: 1910-ben Raħal Ġdid, 1965-ben Fgura, 1969-ben pedig Santa Luċija is önálló egyházközség lett. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa.

A forró nyári hónapokban sokan mennek hosszabb-rövidebb időre a tengerpartra, így előfordul, hogy a város lakossága a kétharmadára csökken.

Tarxient héttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 5 munkáspárti és 2 nemzeti párti képviselőből áll.^[3]

Polgármesterei:

• Anthony Busuttil (1994-2000)
• Paul Farruġia (Munkáspárt, 2000-)

Bővebben: Tarxien megalitikus templomai

A város határában feltárt újkőkorszaki romok az egyik legkomplexebb templom maradványai. A nagy templomkomplexum Kr. e. 3100 és 2500 között épült. A templomépítés egy második, fejlettebb szakaszához tartoznak, amelyet ezekről a templomokról neveztek el Tarxien-szakasznak.

A három templom jó állapotban maradt fenn, az alaprajz zavarosságát mindössze az okozza, hogy az utolsó, harmadik templomot a két korábbi közé építették, mindkettőbe belevágva. A két régebbi templom a hagyományos 5 ívzáródásos alaprajzzal rendelkezik, a harmadik azonban 6 ívzáródásos (3-3 apszis mindkét oldalon), a végében pedig csak egy oltár áll. A keleti oldalon egy negyedik templom alapjait is felfedezték, ennek azonban csak két oldalsó apszisát sikerült feltárni, a többi a környező épületek alatt van.

A templomokból (amelyek mind közül a leggazdagabban díszítettek) a falakon kívül finoman kimunkált cserepek, szobrok - köztük az istenanya hatalmas szobortöredéke - kerültek elő, a falakat frízek, reliefek díszítik, leggyakoribbak az állatalakok és spirális motívumok. A mozdítható töredékeket ma a vallettai Régészeti Múzeumban őrzik, az istenanya szobrának másolata azonban a helyén áll.

A templomokat 1914-ben fedezte fel egy helyi földműves. A közeli Hipogeum felfedezése után kihívta a Régészeti Múzeum igazgatóját, Sir Temistochles Zammitot, aki az első ásatásokat lefolytatta. Az újabb ásatásokra és helyreállítási munkákra azonban egészen 1956-ig kellett várni. A templomok 1992 óta az UNESCO Málta megalitikus templomai világörökségi helyszínének részét képezik. 2010-ben megkezdődik a templomok karbantartása, amelynek keretében sátortetőt építenek a templomok fölé, hogy a naptól és az esőtől megóvja.^[4]

• Angyali üdvözlet-plébániatemplom (Marija Annunżjata, Annunciation)
• Szűz Mária-templom: 1729 és 1737 között épült
• Krisztus feltámadása-templom: Ta' l-Erwieħ (a lelkek temploma) néven is ismerik, mivel a régi temető közepén áll
• Tad-Dejma kereszt: az önkéntesekből álló milícia^[5] rendszeresen itt találkozott. A ma látható kereszt másolat.

Band clubja az Għaqda Mużikali Marija Annunżjata

Egyesületei:

• Madonna tad-Duttrina Social Club
• St.John’s Ambulance Brigade

Egyházi szervezetei:

• Ażżjoni Circolo San Ġwann Bosco
• Katolikus Akció
• Mária Légió
• Tarxien Scouts Group

Sportegyesületei:

• Boccia: Tarxien Boċċi Club
• Labdarúgás: Tarxien Rainbows Football Club: a máltai élvonal középmezőnyéhez tartozik

Autóval bárhonnan gyorsan elérhető.

Autóbusszal:

• Valletta felől: 8, 11, 27, 28, 29, 30
• Egyetem felől: 110 (Birżebbuġa felé)
• Buġibba-Marsaxlokk: 427, 627

• Local Councils: Tarxien (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)