Tótszerdahely
Tótszerdahely (horvátul: Serdahelj, Serdahel)[3][4] község Zala vármegyében, a Letenyei járásban. A településen polgárőrség működik.[5]
| Tótszerdahely | |||
 | |||
| A tótszerdahelyi Jézus Szíve templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Letenyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Havasi Viktória (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8864 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1084 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 85,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 24′, k. h. 16° 48′, k. h. 16° 48′ | |||
  Tótszerdahely Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Tótszerdahely weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tótszerdahely témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
A község Nagykanizsától délnyugatra, a (Nagykanizsa-)Murakeresztúr-Letenye közti 6835-ös út mellett fekszik. Délről Horvátországgal és a Murával határos, északi szomszédja Tótszentmárton, amellyel az innen Becsehelyig húzódó 6836-os út köti össze. Környéke kedvesen lankás, enyhén dombos.
Története
A mai Tóthszerdahely területén a kilencedik századból származó telepek nyomát találták régészek. A település első írásos említése 1370-ből való (Zeredahel, Zerdahel), 1697-ben Tott Szerdahel, jelenlegi nevével először 1790-ben olvashatjuk. A tót előtag a horvát és szláv nyelvjelenlétére utal, az utótag pedig a szerdai napokon tartott vásárokra. A XIV. század derekától a település a Szentmihályi és Szentkálmáni család birtoka. Részbirtokosok lettek a Kaczor, Zele, Háshágyi és Csernel családok. A települést 1540-ben és 1541-ben az alsólendvai Bánffy családból való alsólendvai Bánffy István emberei kirabolták. Állatokat hajtottak el, készpénzt és ingóságokat vittek el. 1545-ben három halastavát lehalászták, erdeit kivágták. Már a XVI. század közepén előfordult, hogy a környék lakói török fogságba kerültek. 1990 után épült ki a teljes infrastruktúra.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Tislér István (független)[6]
- 1994–1998: Tislér István (SZDSZ)[7]
- 1998–2002: Tislér István (független)[8]
- 2002–2006: Tislér István (SZDSZ)[9]
- 2006–2010: Tislér István (független)[10]
- 2010–2014: Tislér István (független)[11]
- 2014–2019: Tislér István (független)[12]
- 2019–2024: Havasi Viktória (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1096 | 1104 | 1081 | 1094 | 1070 | 1084 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 45,1%, cigány 1,83%, horvát 53%. A lakosok 79,9%-a római katolikusnak, 0,36% reformátusnak, 1,27% felekezeten kívülinek vallotta magát (17,8% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei
Fedák Sári színművésznőnek volt itt birtoka.
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
.svg){kind=small} | Ez a Zala vármegyei településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |