Szovjet Haditengerészet

A szovjet haditengerészet az Orosz Császári Haditengerészet (Российский императорский флот) maradványaiból épült fel és azokon a haditengerészeti erőkön alapult, amelyeket az I. világháború (1914–1918) , az 1917-es októberi forradalom, az orosz polgárháború (1917-1922) és az 1921-es kronstadti lázadást követően során szinte teljesen elpusztult. A forradalmi időszakban az orosz tengerészek saját akaratuk szerint hagyhatták el hajóikat, és általában elhanyagolták kötelességeiket. A tiszteket egy részét szétszórták (némelyiket a vörös terror alatt életét vesztette, mások csatlakoztak a "fehér" (antikommunista) ellenzéki seregekhez, mások pedig egyszerűen lemondtak), a tengerészek többsége pedig otthagyta hajóit. A munka leállt a hajógyárakban.

A bolsevik forradalom teljesen megzavarta a haditengerészet vezetőit, a tiszteket tömegesen gyilkolták, a hajók használhatatlanná váltak.

1918. áprilisának végén a német császári csapatok a Fekete-tenger partja mentén haladva bejutottak a Krím belsejébe, és elindultak a szevasztopoli haditengerészeti bázis felé. A hatékonyabb hajókat Szevasztopolból Novorosszijszkba vitték, ahol egy német ultimátum után Lenin parancsára többé nem használták őket. A Szevasztopolban maradt hajókat a németek lefoglalták, majd később a nyugati fronton a britek további orosz hajókat foglaltak le. 1919. április 1-jén, az orosz polgárháború alatt, amikor a Vörös Hadsereg visszafoglalta a Krímet, a Brit Királyi Haditengerészet tagjai távozásuk előtt megrongálták az összes hátrahagyott orosz csatahajót és elsüllyesztettek tizenhárom új orosz tengeralattjárót. Amikor a cárhű hadsereg 1919-ben visszafoglalta a Krímet, megmentett és felújított néhány hajóegységet.

A szovjet flotta építése kulcsfontosságú volt. A sztálini tisztogatások alatt nagyon sok tengerésztisztet gyilkoltak meg.^[1] A fegyverkezési költségvetés haditengerészeti részesedése az 1941-es 11,5%-ról 1944-ben 6,6%-ra csökkent. ^[2]

Amikor 1941 júniusában a Harmadik Birodalom megtámadta a Szovjetuniót, sok tengerészt és fegyverzeti eszközt áthelyeztek a szárazföldi erőkhöz; ezeknek különösen jelentős előnyük volt az ellenséggel szemben az odesszai, a szevasztopoli, a sztálingrádi, a novorosszijszki, a tuapeszi és a leningrádi harcokban.

A balti flottát Leningrádnál és Kronstadtnál feltartóztatták az aknamezők, de a tengeralattjáróknak sikerült megszökniük. A flotta a város légvédelmével együtt harcolt és bombázta a német állásokat.^[3]

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a Lend-Lease program révén több hajóját adta oda a Szovjetuniónak.^[4]

• Russian Navy (angolul)
• Globalsecurity.org page on the Soviet Navy (angolul)
• Admiral Gorshkov and the Soviet Navy (angolul)
• Soviet Submarines (angolul)
• Red Fleet (angolul)
• Flags & Streamers Archiválva 2022. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Warship Listing (angolul)
• Russian Navy Weapons Archiválva 2016. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• All Soviet Warships – Complete Ship List (English) (angolul)
• All Soviet Submarines – Complete Ship List (English) (angolul)
• Understanding Soviet naval developments (English) Archiválva 2021. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Soviet Navy című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a Szovjetunióról szóló vagy Szovjetunióval kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!