Szakállas pereszke

gombafaj

A szakállas pereszke (Tricholoma vaccinum) a pereszkefélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Szakállas pereszke
Rendszertani besorolás
Ország:Gombák
Törzs:Bazídiumos gombák
Osztály:Agaricomycetes
Rend:Agaricales
Család:ÍTricholomataceae
Nemzetség:Tricholoma
Tudományos név
Tricholoma vaccinum
(Schaeff.) P.Kumm. (1871)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szakállas pereszke témájú médiaállományokat és Szakállas pereszke témájú kategóriát.

Megjelenése

A szakállas pereszke kalapja 4-10 cm széles, alakja fiatalon kúpos, majd domborúan, harang alakúan, idősen majdnem laposan kiterül. Széle begöngyölt, gyapjas-cafrangos. Felszíne sugarasan gyapjas, durván pikkelyes. Színe barnásvörös vagy rőtbarna, a közepe többnyire sötétebb. Idősen világos narancsbarnává fakul.

Húsa rostos, fehéres, sérülésre nem változik. Szaga földes vagy lisztes, íze lisztes, kesernyés vagy nem jellegzetes.

Közepesen sűrű lemezei pereszkefoggal lefutók, a féllemezek gyakoriak. Színük krémfehére, rozsdabarnán foltosodnak.

Tönk: 6-8 cm magas és 1-1,5 cm vastag. Alakja hengeres, lefelé vastagodhat. Színe a kalap alatt fehéres, felszíne sima; lejjebb halvány narancsbarnás és hosszanti szálas.

Spórapora fehér. Spórája széles ellipszoid, sima, inamiloid, mérete 5–8 x 4–5,5 µm.

Hasonló fajok

Más pikkelyes kalapú pereszkékkel (pl. aprópikkelyű pereszke) téveszthető össze.

A szakállas pereszke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

foggal lefutók

csupasz

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos.

Savanyú talajú fenyvesekben él, főleg luc és erdei fenyő alatt. Augusztustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

Források