Szőkedencs
Szőkedencs község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.
| Szőkedencs | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Marcali | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Komári József (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8736 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 265 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 33′ 28″, k. h. 17° 14′ 57″, k. h. 17° 14′ 57″ | |||
  Szőkedencs Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
| Szőkedencs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szőkedencs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Marcalitól nyugatra, Főnyed és Csákány közt, a 7-es főút mellett fekszik, Somogyzsitfa felől Csákányon át a 6812-es úton érhető el.
Története
Szőkedencs (Dencs) nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először Dencs néven. 1444-ben Budaváridencs néven (Budauaridencs írásmóddal) fordult elő az oklevelekben; ekkor az óbudai káptalan birtoka volt. Az 1550 évi adólajstromban Varga-Dencs alakban volt említve, ekkor Thorkos Péter, Véssey László és Sallér György, - Fazekas-Dencsnek pedig Nádasdy Tamás volt a földesura. Az 1573-1574 évi török kincstári adólajstromba Várag-Dencs néven 5 házzal volt felvéve. 1582-1583-ban Véssey Józsa és Horváth Sándor birtoka volt. 1703 körül már csak puszta és a Festetics családé, 1726-ban pedig Véssey István birtoka. 1733-ban ismét jobbágyfalu és ekkortól a Vésseyeké és az övék volt az 1900-as évek elején is; ekkor Véssey Ferencnek volt itt nagyobb birtoka és csinos kastélya, amely 1856-ban épült. 1893-ban a község háromnegyed része egy nagy tűzvészben elpusztult.
A település egykor nem a mai helyén, hanem a jelenlegi temető helyén állt, ahol egy közel hétszáz éves hársfa látható, melynek hatalmas törzse a ritkaságok közé tartozik. A község csak 1726 után települt a mai helyére.
A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.
1910-ben 856 magyar lakosa volt. Ebből 571 római katolikus, 257 evangélikus és 24 volt református.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Papp Sándor (FKgP)[3]
- 1994–1997: Harmath István (független)[4]
- 1997–1998: …
- 1998–2002: Harmath István (független)[5]
- 2002–2006: Ifj. Komári József (független)[6]
- 2006–2010: Komári József (független)[7]
- 2010–2014: Komári József (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Komári József (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019–2024: Komári József (Fidesz-KDNP)[1]
- 2024– :
A településen 1997. május 11-én időközi polgármester-választás zajlott.[10]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 249 | 258 | 253 | 224 | 250 | 265 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 2% németnek, 0,4% szlovénnek mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,3%, református 0,8%, evangélikus 8,8%, felekezeten kívüli 1,6% (9,6% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
Evangélikus temploma 1861-ben épült.
Temetőjében áll egy 700 évesnek tartott hársfa, amelyet törzsének 1100 centiméteres körmérete alapján az egyik legnagyobbnak tartanak Magyarországon.[12]
