Szörényi Éva

Schwáb Károly banktisztviselő és szepesbélai báró Lers Hortenzia gyermekeként született. 1933-ban lépett először színpadra. 1935-ben végzett az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. A Nemzeti Színház tagja lett (ösztöndíjasként már korábban is játszott ott). Még abban az évben alakította élete első filmszerepét, György István A nagymama című filmjében, amely Csiky Gergely művéből készült. (A nagymamát Csathóné Aczél Ilona, Mártát – az unokáját – Szörényi Éva alakította. Örkényi Báró Toronyi L. Imre, Ernő pedig Perényi László volt.) A film nagy sikert aratott, és további hasonlóak követték az ő főszereplésével: Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938), Fűszer és csemege (1940), Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941), Elkésett levél (1941), Madách – Egy ember tragédiája (1944). A Nemzeti Színház tagja maradt 1956-ig.

1956-ban a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának tagjaként részt vett a forradalomban, majd Szabó Sándor színésszel és feleségével, Bárczy Kató színésznővel külföldre (Ausztriába) távozott, 1957-ben pedig az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Haláláig ott élt. Személyes jó barátja volt Márai Sándornak, a híres magyar írónak, valamint több 1956-os emigráns írónak-költőnek, például Tollas Tibornak is.

Klasszikus és modern művekben, tragédiákban és vígjátékokban egyaránt kiemelkedő alakítások fűződnek a nevéhez. Játékára az átgondoltság és a mély átélés jellemző. A Magyar Rádió több emlékezetes előadást rögzített a közreműködésével. Csaknem 30 filmben is játszott.

Több mint 50 évig a magyar nyelv és kultúra erősítésének meghatározó személyisége volt Amerikában. A forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, 2006-ban az amerikai megemlékezések főszervezője és fővédnöke volt. 2006. október 29-én a Fehér Házban részt vett azon a zártkörű díszvacsorán, amelyen George W. Bush elnök részvételével levetítették a Szabadság, szerelem című, 1956-ról szóló filmet.

90. születésnapján a Duna Televízió ünnepi műsorral köszöntötte. 2007. május 26-án az 1997-ben készült „Egy lány elindul… – Szörényi Éva portré” című portréfilmet tűzte műsorra (Cselényi László, a Duna TV elnöke készítette), másnap a Fűszer és csemege című filmje volt látható, majd a Szüts Mara házassága, a Beáta és az ördög, az Igen vagy nem, a Régi keringő, a Tavaszi szonáta, a Jelmezbál, majd utolsóként A Tanítónő került műsorra.

2007. október 23-ára Szörényi Éva meghívta Arnold Schwarzeneggert a Los Angeles-i Mindszenty térre, az emlékünnepségre. A kormányzó elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen részt venni a rendezvényen, de üzenetben köszöntötte Szörényi Évát, és méltatta az ötvenhatos forradalmat: „Csodálatos dolog látni, hogy évtizedekkel később, a világ másik felén még mindig megemlékezünk azoknak a férfiaknak és nőknek a bátorságáról és áldozatáról, akik e küzdelemben a szabadságért felkeltek. (…) Én is osztom az Ön csodálatát és nagyrabecsülését azok iránt, akik részt vettek Magyarország történelmi szabadságharcában.” Megemlékezett Szörényi Éváról is: „folyamatos és egyedülálló tevékenységet végez e fontos esemény emlékének a világtörténelemben való megőrzése érdekében”.

A Mindszenty Társaság döntése értelmében a Mindszenty-emlékérmet 2008-ban Kühár Ede bencés szerzetes mellett, ő kapta. Soós Viktor Attila, a társaság elnöke a díj átadásakor, 2008. március 29-én Esztergomban így indokolta az elismerést: „Szörényi Éva (…) a tengerentúlon számos előadásával öregbítette Mindszenty József hírnevét”.

2008 tavaszán ünnepelték 75 éves színészi jubileumát. Az ünnepi előadást „Színészdal” címmel a hollywoodi Barnsdall Gallery színházban tartották. A művésznő Petőfi Sándor, Illyés Gyula, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Wass Albert verseit adta elő. Több más jeles művész is fellépett az ünnepi előadáson, köztük Vizin Viktória operaénekesnő és a művésznő egyik fia is. Sólyom László köztársasági elnök ünnepi levélben köszöntötte, melyben így fogalmazott: Szörényi Éva életútja „kultúrtörténetünk részévé vált”. Bokor Balázs főkonzul így méltatta: „Ön, Madách Tragédiájának Évája, az Othello Desdemonája, a III. Richárd Lady Annája és oly sok színházi-, filmszerep megformálója, az 56-os forradalom hősei közé tartozik. Pályáját adta fel, hazáját el kellett hagynia, majd idegenben kezdett mindent újra és folytatott mindent a régiben. Hűen megtartotta magyarságát és ápolta a forradalom emlékét.”

• 1943: Farkas–Ratkó-díj
• 1952: Kossuth-díj
• 1954: Érdemes művész
• 1955: Kiváló művész
• 1991: A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
• 1994: Nagy Imre-emlékpakett
• 1997: Magyar Örökség díj
• A magyar ügyért folytatott és a Magyar Szabadságharcos Világszövetségben végzett munkája elismeréseként a Világszövetség örökös tiszteletbeli elnökké választották.
• 2008: Mindszenty-emlékérem – átadták: Esztergomban, 2008. március 29-én

• Cordelia (Shakespeare: Lear király)
• Tünde (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
• Armande (Molière: Tudós nők)
• Elmira (Molière: Tartuffe)
• Lujza (Schiller: Ármány és szerelem)
• Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája)
• Melinda (Katona József: Bánk bán)
• Margit (Goethe: Ős-Faust)
• Rhédey Eszter (Móricz Zsigmond: Úri muri)
• Lady Anna (Shakespeare: III. Richárd)
• Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom)
• Desdemona (Shakespeare: Othello)

• A nagymama (1935) – Márta
• Barátságos arcot kérek! (1935) – Éva, Blazsek Mátyás lánya
• Mária nővér (1936) – Berényi Mária
• A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938) – Tóth Mari
• Egy lány elindul (1937) – Janka, Garáék lánya
• Szívet szívért (1938) –
• A leányvári boszorkány (1938) – Helén, Mélius lánya
• A pusztai királykisasszony (1939) – Balajthay Erzsi
• Halálos tavasz (1939) – Nagy Józsa
• Fűszer és csemege (1939) – Vilma
• Pénz beszél… (1940) – Kovács Vera
• Igen vagy nem? (1940) – Klári
• Beáta és az ördög (1940) – Beáta nővér
• Elkésett levél (1940)– Torda Mária
• Sárga rózsa (1940) – Klári
• Szüts Mara házassága (1941) – Szüts Kornélia
• Régi keringő (1941) – Tavaszi Erzsi, primadonna
• Tavaszi szonáta (1942) – Pálos Éva
• Annamária (1942) – Annamária
• Jelmezbál (1942) – Erzsébet
• Szeptember végén (1942) – Szendrey Júlia
• A Benedek–ház (1943) – Benedek Katica
• Madách: Egy ember tragédiája (1944) – Fráter Erzsike
• A tanítónő (1945) – Benedek Flóra
• Aranyóra (1946) – Bogdán Juci
• Könnyű múzsa (1947) – Bernáth Erzsike
• Úri muri (1950) – Szakhmáryné Rédey Eszter
• Erkel (1952) – Adél, Erkel Ferenc felesége
• A Jávor – magyar archív filmfelvétel (1987)
• Szerep – magyar dráma (1993)
• Alibi – magyar dráma (1993)
• Egy lány elindul – Szörényi Éva-portré – portréfilm a Duna Televízióban (1997)
• Amerikai rapszódia (2001)
• Színészdal – Vendégségben Szörényi Évánál – portréfilm a Duna Televízióban (2008)

Lers Vilmos 1921-ben örökbe fogadta nővére, Lers Hortenzia és Schwáb Károly gyermekeit.

• A budapesti Nemzeti Színház 2014-ben díjat alapított emlékére, és ezt a díjat minden évben a legjobb teljesítményt nyújtó színésznő kapja meg a társulatból.^[12]
• Szörényi Éva kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban. (2017)^[13]

• Szörényi Éva a PORT.hu-n (magyarul)
• Szörényi Éva az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Szörényi Éva az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Szörényi Éva a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Egy kép Shaw: Tanner John házassága című darabjából, Anna szerepében (a Magyar színházművészeti lexikonban)
• Topicja, a www.szinhaz.hu oldalon
• Kemény Egon zeneszerző wikipédia