Sveti Ivan (Višnjan)

falu Horvátországban, Isztria megyében

Sveti Ivan (másképpen Sveti Ivan od Šterne, olaszul: San Giovanni) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Višnjanhoz tartozik.

Sveti Ivan
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségVišnjan
Jogállásfalu
PolgármesterMilan Dobrilović
Irányítószám52463
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség16 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság297 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′ 02″, k. h. 13° 45′ 50″45.234000°N 13.764000°E, k. h. 13° 45′ 50″45.234000°N 13.764000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sveti Ivan témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Az Isztria középső részén, Pazintól 14 km-re nyugatra, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a 21-es számú főúttól 500 méterre keletre egy sziklás magaslaton fekszik. Csak néhány házból áll, melyek a Szent János templom körül helyezkednek el.

Története

A Keresztelő Szent János templom és az azt övező temető egy a történelem előtti időben épített erődítmény és egy római kori villagazdaság épületének maradványain áll. A települést 1102-ben „Villa Cisterna” alakban említik először II. Ulrik őrgrófnak az aquileiai pátriárka részére írt adománylevelében. Valószínűleg itt már a kora középkorban is hűbéres falu és temploma állt. Birtokosaiként a Apollonio, Scampicchio és Gravisi családokat, illetve a 17. századtól a Polesini családot említik. A 16. század közepén a török elől Dalmáciából, Albániából és Montenegróból menekülő családok érkeztek ide. A 17. században a Polesini család a templomtól mintegy kétszáz méterre keletre palotaszerű villát építtetett. Plébániáját valószínűleg 1580-ban alapították és hozzá tartoztak a környező falvak és kisebb települések. A településnek 1857-ben 645, 1910-ben 62 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 16 lakosa volt.

Nevezetességei

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült. A 19. században megújították, ekkor épült 25 méter magas harangtornya is. Három oltára van. Legrégibb emléke egy glagolita és latin feliratos 1595-ből származó sírkőlap. A 17. századtól írt glagolitabetűs okiratait és a 18. századtól vezetett anyakönyveit a Zágrábi Állami Levéltár őrzi. A templomot fallal körülvett temető övezi.
  • A Polesini család kastélyát a 17. században építették. Az épületnek monumentális homlokzata, széles feljárati lépcsősora és a földszinti bejárati részen nagy méretű, széles szalonja van. Magas fallal körülvett parkja mára lepusztult állapotban áll.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
64571153626062127613796541342835343816

További információk

Jegyzetek