Stolac (Zengg)
Stolac falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Zengghez tartozik.
| Stolac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Zengg |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Darko Nekić |
| Irányítószám | 53270 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 43 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 846 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 56′ 29″, k. h. 14° 58′ 59″, k. h. 14° 58′ 59″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
Zengg központjától 10 km-re délkeletre, a Velebit-hegység területén, a hegyek között szétszórtan fekszik. Stolac hét különálló településből áll, melyek néhány kilométerre fekszenek egymástól, magassági eltérésük esetenként meghaladja a 300 métert. A központi település Veliki Stolac ahol a templom is található. A templomtól tiszta időben szép kilátás nyílik a Kvarner-öböl közel eső részére a Krk, a Rab, a Cres és a Pag szigettel.
Története
A környéken nem találtak olyan nyomot, hogy az már a történelem előtti időben is lakott lett volna. A mai lakosság betelepülése előtt földművelők és állattartók éltek ezen a vidéken. A török hódítás előrehaladásával folyamatos lettek rablócsapatok zaklatásai. Végül amikor a török meglepetésszerűen megtámadta Karlobagot, sok lakost megölt, a házakat felgyújtotta és az egész környéket elpusztította a maradék lakosság biztonságosabb helyekre menekült. A portyázók a tengerparton már Fiuméig, sőt tovább is elértek. A Zenggtől délre eső vidék 1522 után a megerősített helyek (Jablanac, Starigrad, Karlobag) kivételével már lényegében lakatlan volt. A 17. század közepére a török elleni védelem megerősödött és a vidék újra biztonságosabb lett. 1645-től Jasenica, Obrovac és Karin területéről sok menekült települt ide, 1677-ben pedig az uszkókok nagy része települt le Sveti Juraj környékén és a tőle északra fekvő vidékekre, ahol rögtön megalapították saját falvaikat. Stolacot a 17. század második felében alapították Dalmáciából és Hercegovinából érkezett horvát katolikus menekültek, akik földműveléssel, állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak. 1857-ben 266, 1910-ben 342 lakosa volt. A település 1920-ig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 41 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 266 | 535 | 467 | 367 | 321 | 342 | 394 | 416 | 430 | 359 | 349 | 267 | 177 | 87 | 55 | 41 |
Nevezetességei
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt kis temploma 2007-ben épült. A senjska dragai plébánia filiája.
További információk
- Zengg város hivatalos honlapja (horvátul)
- Zengg turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A gospić-zenggi püspökség honlapja (horvátul)
