Sarlósszárnyú guán
A sarlósszárnyú guán (Chamaepetes goudotii) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a hokkófélék (Cracidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Chamaepetes goudotii (Lesson, 1828) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sarlósszárnyú guán témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlósszárnyú guán témájú kategóriát. |
Rendszerezése
A fajt René Primevère Lesson francia ornitológus írta le 1828-ban, az Ortalida nembe Ortalida Goudotii néven.[3]
Alfajai
Előfordulása
Az Andok hegységben, Bolívia, Ecuador, Kolumbia és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők, valamint ültetvények és egykori leromlott erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 50–65 centiméter, testtömege 550–800 gramm.[3]
Életmódja
Főleg gyümölcsökkel táplálkozik, de magvakat és virágokat is fogyaszt.[3]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
