SARS

légzőszervi betegség, amelyet egy humán koronavírus okoz

Az új, potenciálisan halálos[1] SARS (angolul Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS,[2] „Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma”) emberi légzőszervi betegség, amelyet egy humán koronavírus okoz, tudományos elnevezése SARS-CoV.[3] Az új, kialakulóban lévő emberi fertőző betegségben súlyos alsó légúti betegség dominál, és etiológiailag kapcsolódik egy új koronavírussal (SARS-CoV).[4] Az atípusos tüdőgyulladást okozó kórokozó csak direkt kontaktussal, cseppfertőzés útján terjed, így az Európában és Amerikában előfordult néhány esetet lokalizálták, és a fertőzés nem terjedt tovább.[5]

A SARS-vírus pásztázó elektronmikroszkópos képe, amelyen látható a nyilakkal mutatött SARS-CoV koronavírus részecskék „rozettaszerű” megjelenése
A SARS-CoV koronavírus genomszervezete. Az Nsp3 és a teljes hosszúságú SUD az N, M és C aldomainek kiemelésével. Mpro, fő (vagy 3CL) proteáz; ssRBP, egyszálú RNS-kötő protein; RdRp, RNS-függő RNS-polimeráz; ExoN, exonukleáz; NendoU, uridin-specifikus endoribonukleáz; MT, metil-transzferáz; A tüske fehérjék; E, burokfehérje; M, membrán (mátrix) protein; N, nukleokapszid fehérje; Ac, savas domén; X, X-domén; SUD, SARS-egyedi domain; PL2pro, papainszerű proteáz; TM, transzmembrán régió; Y, Y-domain

2002 novembere és 2003 júliusa közt egy csaknem világméretű SARS-járvány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 8096 ismert megbetegedést okozott. A betegek 9,6 százaléka, 774 ember meghalt.[6] 2003 elején a Kína Kuangtung tartományából indult járvány hetek alatt szétterjedt és a világ 37 országában okozott megbetegedéseket.[7] Három tényező, a kórokozó erőssége, a beteg immunrendszere, a környezeti tényezők és a fertőző koronavírus dózisa határozta meg a halálos esetek bekövetkeztét, ezért egy jó immunrendszerű fiatal beteg is meghalhatott, ha nagy adag vírussal fertőződött. Néhány orvos meg is halt, akik gyanútlanul, védőintézkedések nélkül vizsgálták az első betegeket.[8]

2003. május 8-ai adatok szerint a halálozási arányszám a legfeljebb 24 éves korosztályokban 1 százalék alatt volt, 25 és 44 év között 6 százalék, 45 és 64 között 15 százalék, 65 felett több, mint 50 százalék.[9] Összehasonlításképp, az influenza esetében a halálozási ráta általában 0,7 százalék körül van (elsősorban az időseket sújtva), de az új törzsek okozta súlyos helyi járványok esetében akár 33 százalékra is emelkedhet.

2003-ban a tudományos vizsgálatok felvetették azt a lehetőséget, hogy három ragadozó vagy vegyes táplálkozású állatfaj is lehetett az új vírus kialakulásának kínai forrása. Amennyiben ez a felvetés beigazolódik, akkor számolni kell azzal, hogy a fertőzés újra át fog kerülni az emberre.[10]

Története

Valószínű SARS-esetek országonként, 2002. november 1. – 2003. július 31.[11]

A SARS-vírus által fertőzött országok térképe 2002. november 1. és 2003 augusztus 7. között
  Ellenőrzött halálos esetek
  Ellenőrzött esetek
  Esetek nélkül
2003 feltételezett SARS esetek - világszerte
2003. SARS eset statisztika
Ország vagy régióSARS esetekHalál SARS miattHalál nem SARS miattHalálozási ráta (%)
Kína*5328349196,6
Hongkong*1755299517
Kanada25144017
Tajvan**346373611
Szingapúr23833014
Vietnám63508
Amerikai Egyesült Államok27000
Fülöp-szigetek142014
Mongólia9000
Makaó *1000
Kuvait1000
Írország1000
Románia1000
Oroszország1000
Spanyolország1000
Svájc1000
Összesen8273775609,6
(*) A Kínai Népköztársaság adataiban nem szerepelnek a különleges közigazgatású régiók (Makaó, Hongkong), amelyeknek adatait a WHO külön kezeli.
(**) 2003 július 11. óta 325 tajvani esetet „töröltek”. Ezek közül 135 esetben nem volt elegendő a laboratóriumi információ. A törölt estek közül 101-en meghaltak.


Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Severe acute respiratory syndrome című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk