Quiriguá
Quiriguá az egykori maja civilizáció déli részének egyik jelentős városa volt. Romterülete a mai Guatemala keleti részén, Izabal megyében, a hondurasi határ közelében elterülő Quiringuá Nemzeti Park területén, a Motagua folyó alsó részének északi partján áll. A monumentális épületegyüttes piramisok, teraszok és lépcsők összetett rendszeréből áll. 1981 óta az UNESCO kulturális világörökségének része.
| Quiriguá | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Guatemala |
| Világörökség-azonosító | 149 |
| Típus | kulturális |
| Kritériumok | I, II, IV, |
| Felvétel éve | 1981 |
| Elhelyezkedése | |
  Quiriguá Pozíció Guatemala térképén | |
 é. sz. 15° 16′ 10″, ny. h. 89° 02′ 25″15.269444°N 89.040278°W, ny. h. 89° 02′ 25″15.269444°N 89.040278°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Quiriguá témájú médiaállományokat. | |
Történelem
Az első lakók nyomai i. sz. 200 körülre datálhatók. A gazdagságát jáde- és obszidiánkereskedelemmel megalapozó város a 7. és a 10. század között élte fénykorát, ekkor a Karib-tenger kikötőivel is szoros kapcsolatban állt. Kezdetben politikailag (a mai Honduras területén található) Copántól függött, de 738-ban függetlenné vált és jelentős központtá fejlődött.
Ismert uralkodók
Quiriguá ismert uralkodói:
| Név (vagy becenév) | Uralkodás | Dinasztia[1] |
|---|---|---|
| "Tok Casper" | 426–?[2] | 1 |
| Tutuum Yohl K'inich | 455 körül[2] | ? |
| "3. uralkodó" ("Teknősbéka teknője") | 480 körül[2][3] | ? |
| Mih Toh | 493–[3] | 4? |
| K'awiil Yopaat ("5") | 653 körül[3] | ? |
| K'ak' Tiliw Chan Yopaat | 724–785[4] | 14 |
| "Xul menny" | 785 – kb. 795[4] | 15 |
| "Jade menny" | kb. 800 – kb. 810[4] | 17? |
Napjainkban
A ma látható legszebb műemlékek a 8. századból valók, köztük sztélék, amelyek feliratai fontos információkat hordoznak a maja történelemmel, benne politikai és katonai eseményekkel, valamint az időszámítással kapcsolatban. Ezek a feliratok olyan magas művészi színvonalak képviselnek, hogy önálló műalkotásoknak is tekinthetők. Jellemző rájuk a magas és mély domborművek ötvözése, és a frontális ábrázolásmód. Elkészítésükhöz nem használtak fémszerszámokat, egyetlen eszközük a kővéső volt. A legnagyobb sztélé az úgynevezett E sztélé a maja kor legnagyobb fejtett kőtömbje, magassága több mint tíz méter, súlya eléri a hatvan tonnát.
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Quiriguá című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
