Porcszövet
A porc a támasztószövetek közé tartozó, közepesen szilárd, rugalmas állományú szövet. Az embrionális fejlődés során a mezenchimából alakul ki, a gerincesek többségénél idővel fokozatosan elcsontosodik. Sejtekből (kondrocita, chondrocyta) és az azt körülvevő alapállományból áll. Kívülről ereket és idegeket tartalmazó, tömött rostos kötőszövetből álló hártya és sejtudvar veszi körül; magában a porcban nincsenek erek, ezért anyagcseréje lassú. Nem annyira kemény és merev, mint a csont, de rugalmatlanabb, mint az izom.[1][2][3]Az alapállomány szerint több típusa különíthető el:[4]
- üvegporc vagy hyalinporc: a porcos halak és emlősök növekedésben lévő ízületi porcaiban található (ízületi porcfelszínek képzésében vesz részt), de a légcső és a hörgők porcai is ilyenek, és az orrban is megtalálható.
- kollagénrostos porc vagy rostosporc: a csigolyák közötti porckorongok külső rostos gyűrűjét alkotja. Nagyobb mérvű terhelést képes elviselni.
- rugalmas porc, elasztikus porc vagy recésporc: nagyfokú deformálást képes elviselni, viszonylag kevés helyen fordul elő, pl. a fülkagylóban, az orr egyes részeiben vagy a gégefedőben.
Mivel a porcszövetben nincsenek idegek, ill. vér- vagy nyirokerek, továbbá a porcszövet rostrendszere és annak kemény alapállománya egyfajta gátat képez, ezért az immunrendszer nem tudja felderíteni az itt található antigéneket. Így az átültetett porcszövet igen kis eséllyel lökődik ki.
Porcszövet az állatvilágban
Porcos halak
A porcos halak mint pl. a cápák, ráják, ill. a valódi rájafélék váza teljes egészében porcszövetből áll.
Gerinctelenek
Porcszövet található gerinctelenekben is, pl. tőrfarkú rákfélékben, tengeri csigákban, és fejlábúakban.
Kapcsolódó szócikkek
