Perényi Zsigmond (politikus)
- Szócikk
- Vitalap
Eszközök
Műveletek
Általános
Nyomtatás/exportálás
Társprojektek
![]() | Ez a szócikk a belügyminiszterről szól. Hasonló címmel lásd még: Perényi Zsigmond (egyértelműsítő lap). |
Perényi Zsigmond | |
Magyarország belügyminisztere | |
Hivatali idő 1919. augusztus 15. – szeptember 11. | |
Előd | Samassa Adolf |
Utód | Beniczky Ödön |
A Magyar Királyság Felsőházának elnöke | |
Hivatali idő 1943. október 23. – 1944. november 3. | |
Előd | Széchényi Bertalan |
Utód | Rátz Jenő |
Született | 1870. november 25. Pest |
Elhunyt | 1946. március 18. (75 évesen) Budapest[1] |
Párt | |
Foglalkozás | politikus |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Perényi Zsigmond témájú médiaállományokat. |
Perényi Zsigmond báró (Pest, 1870. november 25. – Budapest, 1946. március 18.) magyar politikus, Friedrich István kormányának belügyminisztere,[2] Máramaros vármegye főispánja. Azonos nevű apja és nagyapja is politikus volt, ahogy a Perényi családban ez szinte hagyománynak számított.
![]() | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Politikai pályafutását megyei tisztviselőként kezdte. 1903-tól 1913-ig Máramaros vármegye főispánja, ezt követően a második Tisza-kormány belügyi államtitkára (1913. július 3.–1917. június 10.). A Tanácsköztársaság idején, mint az ellenforradalmi mozgalmak egyik vezetőjét letartóztatták és bíróság elé állították, azonban 1919 augusztusában kiszabadult.[3] A Friedrich-kormányban belügyminiszter 1919. augusztus 15–27. között. 1921-től az Országos Közművelődési Tanács elnöke.[4]
A frankhamisítási botrány egyik főszereplője. 1927-től 1933-ig a komáromi, majd a szepsi kerület országgyűlési képviselője, mandátumáról 1933-ban mondott le,[3] amikor koronaőrré választották (1933. július 12.–1946. március 18.). 1939. április 28-ától 1940. szeptember 12-éig Kárpátalja kormányzói biztosa volt. Mint koronaőr hivatalból a felsőház tagja, később második alelnöke 1939. június 15. és 1943. október 23. között, majd felsőházi elnök 1943. október 23. és 1944. november 3. között. Felsőházi elnökségéről tüntetőleg mondott le, a nyilas hatalomátvételt követően.[5]
Előző miniszter | belügyminiszter ![]() | Következő miniszter |
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt |
|
---|---|
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös belügyminiszterei |
|
Az I. Magyar Köztársaság alatt |
|
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt | |
A Horthy-korszak alatt |
|
A nyilas uralom alatt |
|
Az ideiglenes nemzeti kormány és a II. Magyar Köztársaság alatt |
|
A Rákosi-korszakban |
|
Az 1956-os forradalom alatt |
|
A Kádár-korszakban |
|
A III. Magyar Köztársaság alatt |
|
Önkormányzati Minisztériumként |
|
Az újjászervezés után újra Belügyminisztériumként |
|
Kárpátalja kormányzói biztosai | |
---|---|
Perényi Zsigmond (1939-1940) · Kozma Miklós (1940-1941) · Tomcsányi Vilmos Pál (1942-1944) · Vincze András (1944) |
A trianoni békeszerződéshez, az előzményeihez és a revízióhoz kötődő jelentősebb személyiségek | |
---|---|
Franciák | P. Berthelot · H.M. Berthelot · Briand · Cambon · Clemenceau · Deschanel · Denis · Foch · Fouchet · Franchet d’Espèrey · Haumant · Laroche · André Lebey · Léger · Le Rond · Martonne · Millerand · Paléologue · Pellé · Pichon · Tardieu · Vix |
Britek | Amery · Balfour · Bryce · Clerk · Crowe · Curzon · Hardinge · Leeper · Lloyd George · Lord Rothermere · Macartney · Nicolson · Seton-Watson · Smuts (búr) · Steed |
Amerikaiak | |
Olaszok | |
Csehek és szlovákok | |
Románok | |
Délszlávok | |
Osztrákok | |
Magyarok | Apponyi · Bartha · Bánffy · Bátky · Benárd · Bethlen · Böhm · Burián · Csáky Imre · Csáky István · Drasche-Lázár · Fodor · Francia Kiss · Friedrich · Habsburg József · Héjjas · Horthy · Huszár · Jancsó · Jászi · Kaszala · Károly magyar király · Károlyi · Kogutowicz · Kovács · Kratochwil · Kun · Kunfi · Linder · Littke · Lovászy · Maderspach · Perényi · Pogány · Popovics · Práznovszky · Prónay · Simonyi-Semadam · Somssich · Stromfeld · Teleki · Tolnay |