Paz (Cerovlje)

falu Horvátországban, Isztria megyében

Paz falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Cerovljéhez tartozik.

Paz
Paz látképe
Paz látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségCerovlje
Jogállásfalu
PolgármesterEmil Daus
Irányítószám52434
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség62 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság346 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 17′ 24″, k. h. 14° 05′ 38″45.290000°N 14.094000°E, k. h. 14° 05′ 38″45.290000°N 14.094000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Paz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 14 km-re, községközpontjától 7 km-re északkeletre a Cerovlje–Boljun–Vranja út mellett fekszik.

Története

Paz várát a 12. században említik először, amikor a boljuni uradalom részeként az aquileiai pátriárka birtoka volt. A korabeli dokumentumokban „Pas, Pass" később "Pasperc, Pasberg” alakban szerepel. A stratégiailag fontos magas dombon a Boljuni mező felett álló vár sasfészekként ellenőrizte a környező vidéket, melyre innen kitűnő kilátás nyílott. 1374-től a pazini grófsághoz tartozott, majd a 15. század végén a Habsburgok vazallusának a Waldersteineknek a birtoka lett. A 16. század elején a későbbi századok egyik legjelentősebb isztriai családjának a Barbóknak a tulajdona lett. A család isztriai hatalmának megalapozója Giovanni Bernardo Barbo az aquileiai pátriárka fivére és II. Pál pápa rokona volt. 1480-ban nőül vette Katarinát Martin Mojzević lányát és Pazban telepedett le. Leszármazottja Giorgio Barbo építtette 1529-ben a közeli Posrt tornyát, mely 1615 és 1618 között az uszkók háborúban semmisült meg. Paz várát 1570-ben Mesaldo Barbo újíttatta fel. Belac új nyári kastélyát pedig Daniele Barbo építtette. A településnek 1857-ben 415, 1910-ben 387 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak 2011-ben 74 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
415429421412386387376363292255182153127997974

Nevezetességei

  • Paz várkastélyának romja[4] a falu felett egy kis lapos dombon, a Boljunt és Pazint összekötő út mentén található. A történeti források először a 12. századból említik Pas, Paas, Pasperc és Passberg néven. Paz hamarosan fontos vvár lett, amelyet először az aquilei pátriárkák, majd az Eberstein család birtokoltak. 1374-től a pazini grófság része volt, és a Walderstein család birtokolta egészen a 17. századig, majd a Barbo család birtoka lett. 1570-ben Messaldo Barbo alaposan megújította, amit a közeli Belaj vár kápolnájában őrzött kőlap felirata is bizonyít.
  • Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt plébániatemploma 1579-ben épült a középkori templom helyén. 1893-ban és 1978-ban megújították. Legnagyobb értéke Baltazar Walderstein 1496-ból származó díszes gótikus szentségtartója. A templomban két díszes sírkőlap is található 1636-ból és 1700-ból.
  • Szent Vid tiszteletére szentelt temploma[5] a településnek a Boljuni mező felett emelkedő magaslaton fekvő temetőjében található. A templomot 1461-ben építették két apszissal, bennük freskókkal melyeket még abban az évben Konstanzi Albert mester festett. A templom déli falában egy 1570-ből származó faragott szarkofág, Mesaldo Barbo anyjának Barbara Waldersteinnek a befalazott szarkofágja található.

Források

Jegyzetek