Paranthropus aethiopicus

1968-ban a francia Camille Arambourg és Yves Coppens írta le a Paraustralopithecus aethiopicus egy fog nélküli alsó állkapocs (Omo 18) alapján, amelyet az etiópiai Shungura formációban találtak.^[1] 1976-ban Coppens és az amerikai Francis Clark Howell a kövületet átsorolta az Australopithecus africanus-hoz.^[2]

1985-ben Alan Walker és Richard Leakey egy 2,5 millió éves koponyáról (KNM WT 17000) adott hírt, amelyet a kenyai Turkana-tó mellett, a Koobi Fora régióban ástak ki. Ugyanitt találtak egy másik egyedhez tartozó alsóállkapocs-töredéket (KNM-WT 16005). Mindkettő egy ún. "robusztus australopithecushoz" tartozott; ebben a csoportban a kelet-afrikai Paranthropus (vagy Australopithecus) boisei és a dél-afrikai P. rubustus található, amelyek azonban jóval fiatalabbak voltak ezeknél a leleteknél.^[3] Walker és Leakey a boisei kládban helyezték el a KNM WT 17000-at. Bár számos jelentős különbséget fedeztek fel a többi P. boisei lelethez képest, nem tudták eldönteni, hogy ezek a faj természetes változatosságán belül maradnak-e vagy inkább ősi jellegek. Utóbbi esetben javasolták a kövület új fajba, a Paranthropus aethiopicus-ba való besorolását (és egyúttal a Paraustralopithecus nemzetség törlését). Az ősibb jellegeket mutató koponya felfedezése egyúttal megdöntötte a korábbi spekulációkat, miszerint a dél-afrikai P. robustus lett volna az erőteljesebb felépítésű, vele nagyjából egy időben élő, kelet-afrikai P. boisei őse.^[4]

Azóta néhány újabb felső és alsó állkapocstöredéket ástak ki a Shungura formációból, köztük egy fiatal egyedét (L338y-6).^[5] 2002-ben a tanzániai Leatoliban találtak egy 2,7–2,5 millió éves P. aethiopicus felső állkapcsot (EP 1500); illetve egy sípcsontdarabot, amelyről nem lehetett bizonyítani hogy az állkapocs eredeti tulajdonosához tartozott volna.^[6]

A Paranthropus (az ógörög para: mellett és anthroposz: ember szavakból) nemzetségbe a robusztus australopithecusokat sorolják. Három faj tartozik ide, a P. aethiopicus, a P. boisei és a P. robustus. Közülük a legidősebb a P. aethiopicus, melynek legrégebbi ismert kövülete a pliocén végéről, 2,6 millió évvel ezelőttről származik (az etiópiai Omo Kibish formációból került elő).^[7] Lehetséges, hogy jóval korábban, 3,3 millió éve alakult ki, az akkori nagy kiterjedésű kenyai folyómenti síkságokon.^[8] Egyértelműen csak a KNM WT 17000, néhány állkapocs és különálló foglelet sorolható ehhez a fajhoz. A P. aethiopicus-t általában a szintén kelet-afrikai P. boisei ősének tartják, sőt vannak olyan szerzők, akik szerint csak a P. boisei korai formája, amely nem érdemli a külön fajba való kategorizálást.^{[3]:106–107}

A három faj közös, monofiletikus származása vitatott, egyes kutatók szerint csak hasonló testalkatú, de más eredetű fajokat raktak össze egy mesterséges, parafiletikus csoportba. A csontvázleletek kis száma miatt az egymás közötti és más australopithecusokkal való részletes összehasonlítás nehézségekbe ütközik. A közös eredet legfőbb bizonyítéka a masszív állkapocs; ennek szerkezete azonban erősen függ a faj étrendjétől és környezetétől és nem zárható ki, hogy egymástól függetlenül fejlődött ilyenre a P. boisei és a P. robustus esetében. A monofiletikus eredet hívei szerint a P. aethiopicus lehetett a másik két faj őse, vagy legalábbis az ős közeli rokona. A parafiletikusok mindhárom fajt áthelyeznék az Australopithecus nembe.^{[3]:117–121}

Ha a fajt a későbbiekben átteszik az Australopithecus nembe, akkor fajnevét is meg kell majd változtatni, mert az A. aethiopicus jelenleg már az A. afarensis szinonimája.^[9]

Az egyetlen ismert felnőtt koponyalelet, a KNM WT 17000 alapján a faj koponyája vaskos, szájpadcsontja és koponyaalapja kb. ugyanakkora, mint a P. boisei holotípusának, az OH 5-nek az esetében. Agytérfogatát 410 cm³-nek mérték, ami kisebb, mint a többi paranthropusé. Arckoponyája hosszú, szájpadcsontja vastag, a kis agykoponya tetején pedig jól definiált hosszanti taréj húzódik. Egyetlen fogkoronája maradt meg, a jobb oldali harmadik előzápfog, melynek mérete jóval meghaladja a P. robustus fogainak mérettartományát és a P. boisei-nek is a felső határánál mozog. A többi paranthropustól eltérően a KNM WT 17000-nek nem lapos az arca, hanem állkapcsa előreugró (prognatikus). A nem többi fajához képest a halántékcsont pikkelyrésze lazább, levegősebb szerkezetű, a fülnyílásos rész kevésbé függőleges állású, a koponyaalap gyengén hajlott. Akárcsak a P. boisei esetében az öreglyuk (a koponya és a gerinc találkozásánál) szív alakú. ^[4] A halántékizom nem nyúlt annyira előre, mint a P. boisei-nél, vagyis a P. aethiopicus előbb metszőfogaival rágta meg az ételt, mielőtt megőrölte volna zápfogaival. A P. boisei metszőfogai igen kicsik és úgy vélik, hogy nem aprította velük a táplálékot. Az első zápfog és az állkapocsízület közötti nagy távolság miatt feltételezik, hogy az alsó állkapocsnak különösen hosszú volt az ága (az állkapocstestet a koponyával összekötő nyúlvány). Emiatt harapásának erőssége kisebb lehetett a P. boisei-nél.^[5]

A KNM-WT 16005 alsó állkapocsdarab eléggé hasonló a P. boisei-nek tulajdonított Peninj 1 alsó állkapocshoz: őrlőfogai igen nagyok, metsző- és szemfogai pedig alulfejlettek.^[4] A KNM-WT 16005 metszőfogai viszont jelentősen szélesebbek lehettek.^[5] A kövületben négy őrlőfog őrződött meg a bal oldalon: a harmadik előzápfog 10,7x13,8 mm-es, a negyedik 12x15 mm, az első zápfog 15,7x14,3 mm, a második zápfog pedig 17x16,7 mm. A negyedik előzáfog és az első zápfog kissé kisebb a Penj 1-énél, a második zápfog pedig kicsit nagyobb. A KNM-WT 16005 állkapocs kisebb annál, amekkora a KNM WT 17000-é lehetett.^[4]

A P. aethiopicus több szempontból hasonlít a korai A. afarensis-hez, mutatva a faj korai mivoltát.^[4][5]

A Paranthropus-fajokról úgy vélik, hogy generalista növényevők voltak. Erőteljes koponyájuk és fogazatuk akkor jelentett előnyt, amikor nem jutottak gyümölcshöz és más magas tápértékű ételhez és be kellett érniük a szívós füvekkel, sásokkal, gyökerekkel. Az erdős-vizes élőhelyet preferáló P. boisei-től eltérően a P. aethiopicus inkább a nyíltabb, szárazabb bozótosokban, ligeterdőkben, vízmenti füves síkságokon élt.^[3]:121 2,5 millió évvel ezelőtt, a pliocén-pleisztocén határán az Omo–Turkana medence erdők, bozótosok, füves síkságok elegyét mutatta, bár a pleisztocén elején a füves élőhelyek kezdtek nagyobb területet elfoglalni. Ebben a térségben a Homo nemzetség képviselői 2,5–2,4 millió évvel ezelőtt jelentek meg.^[10]

Az afrikai emberelődök időbeli elterjedése (millió év)

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Paranthropus aethiopicus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.