Pénzesgyőr
Pénzesgyőr község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
| Pénzesgyőr | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Zirci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Véber Arnold (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8426 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 320 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 19,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 13′ 46″, k. h. 17° 47′ 21″, k. h. 17° 47′ 21″ | |||
  Pénzesgyőr Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Pénzesgyőr weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pénzesgyőr témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
A 367 lelket számláló község az Északi-Bakony egyik legszebb táján található, Zirctől 10 kilométerre nyugatra, Bakonybéltől délre. Főutcája a Zirctől Nagygyimótig tartó 8301-es út, amibe Pénzeskút településrész központjában torkollik bele a Márkótól Hárskúton át idáig húzódó 83 111-es út, 13,3 kilométer után.
Története
A település és környéke ősidők óta lakott helynek számított. Területéről rézkori, bronzkori leletek, illír, kelta leletek kerültek itt napvilágra.
A három kisközség és a környező puszták betelepítése a XVIII. században zömmel katolikus németekkel történt.
A mai falu Kőrisgyőr, Kerteskő (korábban Antalháza) és Pénzeskút települések egyesülésével 1956-ban jött létre, a települések korábban Bakonybél, Lókút ill Szentgál részei voltak . Pénzeskút nevét a környéki források ("kutak") által felszínre mosott érme alakú köveknek köszönheti.[3] A települést a lótenyésztés bakonyi központjaként emlegetik, mely komoly nemzetközi hírnévre tett szert. Itt élt dr. Rainprecht Antal, a páneurópai gondolat magyarországi zászlóbontója (1926. július 4.).
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Páder Dezső (független)[4]
- 1994–1998: Páder Rezső (független)[5]
- 1998–2002: Páder Rezső (független)[6]
- 2002–2006: Busz János Sándor (független)[7]
- 2006–2010: Busz János Sándor (független)[8]
- 2010–2014: Busz János Sándor (független)[9]
- 2014–2019: Hajós Ákos (független)[10]
- 2019–2024: Véber Arnold (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 332 | 340 | 337 | 322 | 318 | 320 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 70,4%-a magyarnak, 10,7% németnek mondta magát (29,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,3%, református 2,4%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 7% (29% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
A község kultúrháza Vörösmarty Mihályról lett elnevezve, aki jó kapcsolatot tartott fenn a bakonybéli kolostorban élőkkel. A környék kiváló kirándulóhelyei, pl. a Szömörke-völgy, a Som-hegy barlangjai, a ritka kőzetek és a sok forrás vonzzák a turistákat. A zavartalan pihenést egy új, nyolc faházból álló önkormányzati szálláshely biztosítja.
