Ottó osztrák herceg
Vidám Ottó (Bécs, 1301. július 23. – Neuberg an der Mürz, 1339. február 17. vagy 1339. február 17.) osztrák herceg 1330-tól.
| Ottó osztrák herceg | |
 | |
| Uralkodóház | Habsburg-ház |
| Született | 1301. július 23.[1] Bécs[2] |
| Elhunyt |
Neuberg an der Mürz[4] |
| Nyughelye | Neuberg Abbey |
| Édesapja | I. Albert német király |
| Édesanyja | Görzi Erzsébet német királyné |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ottó osztrák herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
Ottó herceg I. Albert német király legifjabb fiaként született. Legidősebb bátyjai Frigyes és Lipót után harmadik bátyjával, Alberttel együtt lépett Ausztria trónjára. Karintiai Henrik halála után Bajor Lajos német-római császár Ottónak adományozta Karintát és Tirol déli részét 1335. május 2-án Linzben.
Régi karintiai szokás szerint a Zollfelden koronázták herceggé. Megalapította a neubergi székesegyház monostorát Neuberg an der Mürzben Stájerországban és a Szent György-kápolnát Bécsben. 1335 februárjában Znojmóban elvette Annát, IV. Lajos császár nővérét. 1337-ben megalapította a Societas Templois nevű lovagi becsületrendet azon keresztes lovagok számára akik a pogány belorusz és litván népek megtérítésén munkálkodtak. Vidám mellékneve a vidám ünnepekre utal a királyi palotában.
Fia II. Lipót korán halt meg feleség és utódok nélkül. Így Ottó ága kihalt.
Jegyzetek
| Előző uralkodó: III. Frigyes |
| Következő uralkodó: II. Lipót |
| Előd: V. Henrik | karintiai herceg (1335. május 2. – 1339. február 17.) | Utód: II. Albert |
