Oktánszám
Az oktánszám kompressziótűrés, a benzin nyomástűrésére, illetve öngyulladására vonatkozó mérőszám. Nemzetközileg egységes érték, a benzinkutak töltőoszlopain fel van tüntetve a benzin oktánszáma. Ha az előírtnál kisebb oktánszámú benzint használunk, az a motor kopogását (detonációs égésfolyamat kialakulást) idézi elő, azaz még mielőtt a gyújtógyertya szikrát adna, már a sűrítési ütemben berobban az üzemanyag-levegő keverék. Ez károsíthatja a motor szerkezeti elemeit. A nagyobb oktánszámú üzemanyag a számítógép-vezérlés nélküli autóknál kárt nem, de a tökéletlenebb égés miatt teljesítménycsökkenést okoz. Az injektorral szerelt kocsiknál a nagyobb oktánszámú benzin használata minimális teljesítménynövekedéssel járhat. Az oktánszám adalékanyagokkal (például – a környezetszennyező hatása miatt – már nem használatos ólom-tetraetillel, vagy bio-etanollal) növelhető.
Manapság a legtöbb benzinüzemű jármű 95-ös oktánszámú (ún. szuper-)benzint használ.
Az oktánszámmérés alapja
A mérendő benzint izooktánból (izooktán-C8H18) és n-heptánból (C7H16) komponált keverékkel hasonlítják össze. A mérendő benzinnel kompressziótűrés szempontjából azonos tulajdonságokkal rendelkező keverék térfogatszázalékban megadott izooktán tartalmát nevezzük a benzin oktánszámának. Tehát például a 95-ös benzin kompressziótűrése azonos a 95 V/V% i-oktánt és 5 V/V% n-heptánt tartalmazó keverékével.
Mérési módszerek, különböző oktánszámok[1]
Kísérleti oktánszám: RON (Research Octane Number)
A világon legáltalánosabban elterjedt oktánszám mérési eljárás. Ellenőrzött körülmények között 65,6 °C hőmérsékletű üzemanyagot fecskendeznek be egy 600 fordulat/perc fordulatszámmal járó nagy teljesítményű egyhengeres tesztmotorba, és így nézik a kompressziótűrését.
Motoroktánszám: MON (Motor Octane Number)
A mai modern, illetve a repülésben használt motorokban jellemzőbb viszonyok tesztelésére találták ki a motoroktánszám mérését. A különbség az, hogy a befecskendezett előmelegített üzemanyag hőmérséklete magasabb, 148,9 °C (300 °F), valamint a tesztmotor fordulata is másfélszerese a kísérleti oktánszámmérésnél használtnak, 900 fordulat percenként.A mérési módszerből adódóan a motoroktánszám (mintegy tíz egységgel) kisebb a kísérleti oktánszámnál.
| Anyag | Motoroktánszám | Kísérleti oktánszám |
|---|---|---|
| Metán | 110,0 | 107,5 |
| Propán | 100,0 | 105,7 |
| Bután | 91,0 | 93,6 |
| Izobután | 99,0 | 101,1 |
| Pentán | 61,7 | 61,7 |
| Pentán (2-Metil) | 90,3 | 92,3 |
| 2,2,3-trimetilbután | 101,0 | 105,0 |
| n-heptán | 0 | 0 |
| Izooktán (2,2,4-trimetilpentán) | 100 | 100 |
| 1-Pentén | 77,1 | 90,9 |
| 2-metil-1-butén | 81,9 | 101,3 |
| 2-metil-2-butén | 84,7 | 97,3 |
| Metilcikloheptán | 80,0 | 91,3 |
| Ciklohexán | 77,2 | 83,0 |
| Benzol | 111,6 | 113,0 |
| Toluol | 102,1 | 115,7 |
| Benzin (közvetlen lepárlásból) | 41-56 | 43-58 |
| Benzin termikus krakkolásból | 65–70 | 70–75 |
| Benzin katalitikus krakkolásból | 75–81 | 80–85 |
| Polimerbenzin | 85 | 100 |
| Alkilát | 90 | 92 |
| Alkilbenzol | 100 | 107 |
| Etanol | 100 | 105 |
| terc-Butil-etil-éter | — | 11 |
Nemzetközi jelölések
- OZ
- Oktanzahl
- ON (octane number)