Eszteregnye
Eszteregnye (horvátul: Strugna[3]) község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
| Eszteregnye | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kele Lajos Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8882 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 628 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 32,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 28′ 17″, k. h. 16° 52′ 58″46.471369°N 16.882731°E, k. h. 16° 52′ 58″46.471369°N 16.882731°E | |||
  Eszteregnye Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Eszteregnye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eszteregnye témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Nagykanizsától 9 km-re nyugatra fekszik, déli határánál a 7-es főút és az M7-es autópálya csomópontja található.
A településtől északi irányban 3 km-re fekszik Obornak, mely közigazgatásilag Eszteregnyéhez tartozik.
Története
A település és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén feltárt újkőkori, rézkori, római kori, és az avar korból való leletanyag is bizonyít.
A helység nevét egy 1390. március 24-én kelt oklevél említette először villa Esztregnye alakban.1388-ban a veszprémi püspök birtokai közt szerepelt, melyet 1340-ben a Kanizsaiakkal cserélt el. Az 1530-ban végzett összeíráskor 20 negyed telket írtak itt össze. 1546-ban a törökök a falu 13 portáját égették fel, ami gyakorlatilag a falu szinte teljes pusztulását okozta. 1557-ben a kanizsai várhoz tartozó majorság volt. Földesura a Kanizsai családból való Kanizsai Orsolya volt. 1574-ben a törökök ismét nagy pusztítást végeztek a faluban. 1597-ben a falu fele a kanizsai váruradalomhoz tartozott. Kanizsa 1600-as eleste megpecsételte Eszteregnye sorsát is. 1620-ban a király 6000 forintért Melchior Ratknak engedte át.
Obornakon 1954-55-ben olajfúrás közben 94-95 °C-os, 46% jódtartalmú termálvizet találtak, amely gyógyászati célra is alkalmas. Az obornaki vadászház az erdészet kezelésében működik, a vadászturizmust szolgálja. Eszteregnye temploma a 19. század 70-es éveiben épült, a közelmúltban újították fel. A települést Rigyáccal összekötő szőlőhegy szép kirándulási lehetőséget nyújt.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Horváth József (független)[4]
- 1994–1998: Horváth József (független)[5]
- 1998–2002: Kele István Antalné (független)[6]
- 2002–2006: Kele István Antalné (független)[7]
- 2006–2010: Kele Lajos Attila (független)[8]
- 2010–2014: Kele Lajos Attila (független)[9]
- 2014–2019: Burcsi János (független)[10]
- 2019–2024: Kele Lajos Attila (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 686 | 672 | 669 | 642 | 632 | 628 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,4%, cigány 1,36%, horvát 0,9%, német 0,6%. A lakosok 71,8%-a római katolikusnak, 0,5% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 4,76% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,3% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
Jegyzetek
Források
- Zala megye története a középkorban: [1] Archiválva 2020. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Várbarát [2] Archiválva 2016. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
