Nova Vas (Poreč)

Porečtől 8 km-re északkeletre, az Isztriai-félsziget nyugati részén a Porečről Višnjanra menő főút mellett fekszik.

Területe már a történelem előtti időben is lakott volt (várnyomok). A római korban a közeli Parentium városának területéhez tartozott. Valószínűsíthetően már a középkorban is állt ezen a helyen település, a mai falu azonban csak 1535-ben jött létre, amikor a velencei hatóságok Dalmáciából a török hódítás elől menekülő földműveseket telepítettek ide. Ezután a 16. és a 17. század folyamán még több hullámban érkeztek betelepülők. A lakosság számánalk növekedése hosszan tartó feszültséghez vezetett az új birtokosok, valamint a környező falvak földbirtokosai és lakossága között. 1857-ben 458, 1910-ben 501 lakosa volt.

Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 470 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és újabban egyre inkább turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.

• Szent Rókus tiszteletére szentelt plébániatemploma 1853-ban épült a 16. századi templom helyén, melyet még Remete Szent Antalnak szenteltek. Harangtornya 22 méter magas. A főoltár Szent Euphrasius és Szent Eleuterius szobrai eredetileg a poreči bazilikában álltak.
• Szent Jeromos tiszteletére szentelt temetőkápolnája a 16. században épült. Egykor a falu plébániatemploma volt.

• A falu határában 1 km-re északra található a Baredine-cseppkőbarlang, mely az Isztria egyetlen ilyen természeti látványossága. A barlangnak öt terme van, a negyedikben egy 33 méter mély föld alatti tó található. A sztalagmitok és sztalaktitok változatos formáit alakította ki benne a természet, melyekből néhánynak neve is van. Feltárása 1973-ban történt, 1995-óta áll nyitva a látogatók számára. Egy vezetéses túra háromszáz méret hosszú és negyven percig tart. Ennek során a kiépített út leereszkedik a hatvan méteres mélységben található barlangi tóig. Ebben él az egyik legkülönlegesebb barlangi élőlény az emberhal (Proteus anguinus Laurenti), mely jellegzetes emberi embrióra hasonlító formájáról kapta a nevét. A barlang egyik terméből négy méter széles és hatvanhat méter mély függőleges akna nyílik. A barlang teljes mélysége százharminckettő méter.

• Nova Vas közelében találhatók a Szent György várkastély (Castel S. Giorgio, Santi Quaranta) romjai. A trapéz alaprajzú építmény erős, jó állapotban fennmaradt sáncokkal rendelkezett. A kastély belső fala a várkastélyt északi és déli részekre osztotta. Az északi, magasabb fennsík különösen azért jelentős, mert rajta formálódott a középkori város magja, amely a romos Szent György-kápolnával ma csak régészeti lelőhelyként látható. Tekintettel a magaslati elhelyezkedésére feltételezhető, hogy a helyén létezett egy őskori erődített település, a Mirna folyón kiépített kikötővel, valamint egy késő ókori és kora középkori menedékhely és vár. A várkastély a 10. és a 14. század közötti időben történelmi forrásokból is ismert.^[2]

• Poreč város hivatalos oldala (horvátul)
• Poreč turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Poreč város információs portálja (magyarul) (angolul) (németül) (horvátul)
• Nova Vas az Istrapédián (horvátul)
• Nova Vas az Istarska enciklopédián (horvátul)
• Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
• A Baredine barlang hivatalos honlapja (horvátul)