Norvégia megyéi
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Norvégia megyéi (norvégul a bokmålban fylke, többes számban fylker; a nynorskban fylke; 1918-ig neve amt, többes számban amter/illetve amt) Norvégia középszintű közigazgatási egységei. Az ország 11 megyére oszlik.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Nye_fylker_-_regjeringen.no.svg/320px-Nye_fylker_-_regjeringen.no.svg.png)
A megyéket tovább osztották 356 községre (kommune, kommuner / kommunar). A főváros, Oslo egyszerre megye és község státuszú.
Politikai viták tárgya, hogy a megye praktikus és gazdaságos közigazgatási szint-e, és hogy egyáltalán szükség van-e rá.
A megyék listája
Lent a norvég megyék és székhelyük listája olvasható, amely 1919 óta alig változott. A számok a hivatalos ISO 3166-2:NO számozást követik, amely a délkeleti svéd határtól a partvonalat követve az északkeleti orosz határig halad. A 13-as szám akkor szűnt meg ebben a rendszerben, amikor 1972-ben az addig ezen a számon megyeként szereplő Bergen város beolvadt a 12-es számú Hordaland megyébe.
Száma (ISO 3166-2:NO) | Név | Székhely | Lakosság[1] | Terület[2] | Községek száma | Térkép | Címer | Nyelv[3] | Polgármester | Párt | Prefektus |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
01 | Østfold | Sarpsborg | 268 584 | 4181,56 | 18 | ![]() | ![]() | bokmål | Ole Haabeth | Ap | Anne Enger |
02 | Akershus | Oslo | 527 625 | 4917,97 | 22 | ![]() | ![]() | semleges | Nils Aage Jegstad | H | Hans J. Røsjorde |
03 | Oslo | Oslo | 575 475 | 453,98 | 1 | ![]() | ![]() | semleges | Fabian Stang[4] | H | Akershussal közös |
04 | Hedmark | Hamar | 190 071 | 27 397,01 | 22 | ![]() | ![]() | semleges | Arnfinn Nergård | Sp | Sigbjørn Johnsen |
05 | Oppland | Lillehammer | 184 288 | 25 192,01 | 26 | ![]() | ![]() | semleges | Audun Tron | Ap | Kristin Hille Valla |
06 | Buskerud | Drammen | 254 634 | 14 909,92 | 21 | ![]() | ![]() | semleges | Roger Ryberg | Ap | Kirsti Kolle Grøndahl |
07 | Vestfold | Tønsberg | 229 134 | 2 223,71 | 14 | ![]() | ![]() | bokmål | Per-Eivind Johansen | H | Mona Røkke |
08 | Telemark | Skien | 167 548 | 15 299,19 | 18 | ![]() | ![]() | semleges | Gunn Marit Helgesen | H | Kari Nordheim-Larsen |
09 | Aust-Agder | Arendal | 107 359 | 9 156,93 | 15 | ![]() | ![]() | semleges | Laila Øygarden | Ap | Svein Åril (kst.) |
10 | Vest-Agder | Kristiansand | 168 233 | 7 276,23 | 15 | ![]() | ![]() | semleges | Thore Westermoen | KrF | Ann-Kristin Olsen |
11 | Rogaland | Stavanger | 420 574 | 9 377,72 | 26 | ![]() | ![]() | semleges | Tom Tvedt | Ap | Harald Thune (kst.) |
12 | Hordaland | Bergen | 469 681 | 15 460,42 | 33 | ![]() | ![]() | nynorsk | Torill Selsvold Nyborg | KrF | Svein Alsaker |
13 | nincs ilyen[5] | ||||||||||
14 | Sogn og Fjordane | Leikanger | 106 457 | 18 622,79 | 26 | ![]() | ![]() | nynorsk | Nils R. Sandal | Sp | Oddvar Flæte |
15 | Møre og Romsdal | Molde | 248 727 | 15 121,04 | 36 | ![]() | ![]() | nynorsk | Olav Bratland | H | Ottar Befring |
16 | Sør-Trøndelag | Trondheim | 286 729 | 18 847,50 | 25 | ![]() | ![]() | semleges | Tore O. Sandvik | Ap | Kåre Gjønnes |
17 | Nord-Trøndelag | Steinkjer | 130 708 | 22 412,33 | 24 | ![]() | ![]() | semleges | Gunnar Viken[6] | H | Inger Lise Gjørv |
18 | Nordland | Bodø | 235 380 | 38 456,08 | 44 | ![]() | ![]() | nøytral | Mariette Korsrud[7] | Ap | Ola Bjerkaas (kst.) |
19 | Troms | Tromsø | 155 553 | 25 877,36 | 25 | ![]() | ![]() | semleges | Terje Olsen[8] | H | Svein Ludvigsen |
20 | Finnmark | Vadsø | 72 492 | 48 617,73 | 19 | ![]() | ![]() | semleges | Runar Sjåstad | Ap | Gunnar Kjønnøy |
Történelem
Fylke
Miután Norvégia a középkorban egységes királysággá vált, olyan földrajzi régiókra osztották, amelyeknek saját törvényhozó gyűlése volt, a ting. Ilyen egységek voltak például Gulating (Nyugat-Norvégia) és Frostating (Trøndelag). A régiókat fylkékre osztották tovább, mint Egdafylke vagy Hordafylke. A történelmi fylke név később kiszorult a használatból, de 1914-ben visszaállították, a kalmari unió idején használt amt helyett. A mai megyék gyakran egybeesnek a történelmi fylkékkel, de nem minden esetben.