Nizám
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
A nizám egy ősi indiai uralkodói cím, amely a Nizam-al-Mulk kifejezés rövidítéséből alakult ki. Az arab eredetű szó Birodalmi ügyintézőt jelent. A nizámok Hiderábád állam szuverén uralkodói voltak 1719-től egészen a hatalmas kiterjedésű birodalom felbomlásáig. A több mint kétszáz éven keresztül uralkodó Aszaf Dzsah dinasztiát Kamaraddin Khán alapította, aki 1713 és 1721 között a mogul császárok hatalmas déli tartományainak, a Dekkánnak az alkirálya volt. Amikor 1707-ben Aurangzeb császár meghalt, Kamaraddin egyre jobban távolodott a központi udvartól, és egészen 1724-ig megtartotta az Aszaf Dzsah címet, de a mogulok uralmának gyengülésével Hiderábádban kinyilvánította függetlenségét, és elszakadt a moguloktól.
Kamaraddin utódjai egy Franciaországnál is nagyobb területet örököltek, és felvették a nizám címet, ami egyedül a hiderábádi uralkodókat illette meg. A nizámok a világ leggazdagabb emberei közé emelkedtek, és legendás vagyonuk felvirágoztatta Hiderábádot. A brit gyarmati uralom (British Raj) idején a mindenkori brit uralkodó nevében, annak autonóm vazallusaiként gyakorolták hatalmukat. Hét nizám uralkodott Hiderábádban több mint két évszázadon keresztül egészen addig, amíg 1948-ban India magához csatolta a nizámok földjét.
A muzulmán nizámok a művészetek, az irodalom, az építészet és a kultúra elkötelezett támogatói voltak. Minden műkedvelésük közül kiemelkedett az ékszerészet patronálása, mind a mai napig híresek a nizámok ékszerei. Emellett Hiderábád sajátos, egyedi konyhája és gasztronómiája is az ő hatásukra alakult ki.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ef/Asafia_flag_of_Hyderabad_State.png/200px-Asafia_flag_of_Hyderabad_State.png)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/The_Nizam_of_Hyderabad_pays_homage_to_the_king_and_queen_at_the_Delhi_Durbar.jpg/220px-The_Nizam_of_Hyderabad_pays_homage_to_the_king_and_queen_at_the_Delhi_Durbar.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3e/Hyderabad_-_One_Rupee_-_Mahboob_Ali_Khan_-_1329_AH_Silver_-_Kolkata_2016-06-28_5271-5272.png/220px-Hyderabad_-_One_Rupee_-_Mahboob_Ali_Khan_-_1329_AH_Silver_-_Kolkata_2016-06-28_5271-5272.png)
A nizám cím eredete
A történetírás elsőként 1019-ben vetette lapjaira a nizám nevet. Ekkor jegyezték fel a szeldzsuk szultánok mellett Bagdadot irányító nagyvezír, Nizām al-Maluk nevét. A nagyvezír neve feltehetőleg egybeforrt a tisztséggel, de az bizonyos, hogy a tisztség neve az arab nizhám (نظام) szóból származik, amely rendet, elrendezést jelent. Az iszlám uralkodók gyakran használták a nizám címet birodalmuk jelentősebb területeinek kormányzóira. A cím India területén a muzulmán mogulok térnyerésével került előtérbe. Elsőként a 17. század elején jelent meg a nizám cím urdu területen, és eredetileg birodalmi kormányzót avagy az egész császárság képviselőjét jelentette.
A nizámok aranykora
Hiderábád nizámjai
- Mir Oszmán Ali Khán, VII. Aszaf Dzsah (ténylegesen: 1911–1848, névlegesen: 1948-1967)
- Mir Oszmán Ali Khán, VII. Aszaf Dzsah, az utolsó hiderábádi nizám.
A nizámok palotái
A lemondás
Források
- Zubrzycki, John. (2006) The Last Nizam: An Indian Prince in the Australian Outback. Pan Macmillan, Australia. ISBN 978-0-330-42321-2.
- University of Queensland feature