Nitrogén-monoxid

Közönséges hőmérsékleten a levegő oxigénjével azonnal vörösbarna színű nitrogén-dioxid keletkezik belőle. Párosítatlan elektront tartalmaz.

${\displaystyle \mathrm {2\ NO+O_{2}\rightarrow 2\ NO_{2}} }$

Telítetlen vegyület, emiatt a reakciókészsége nagy. Klór hatására nitrozil-kloriddá alakul:

${\displaystyle \mathrm {2\ NO+Cl_{2}\rightarrow 2\ NOCl} }$

Ha oxigén jelenlétében tömény kénsavban nyeletik el, nitrozil-kénsav képződik.

${\displaystyle \mathrm {2\ H_{2}SO_{4}+2\ NO+{\frac {1}{2}}\ O_{2}\rightarrow 2\ HO{-}SO_{2}{-}O{-}NO+H_{2}O} }$

A természetben villámcsapások hatására a nitrogén reakcióba lép az oxigénnel, és nitrogén-monoxid keletkezik. Ezt azonban a légkör oxigénje nitrogén-dioxiddá oxidálja. A nitrogén-dioxid víz hatására salétromossavvá és salétromsavvá alakul. Ezért nagy viharok alkalmával kis mennyiségű salétromossav és salétromsav is kerül a levegőbe és az esővízbe.

Előállítása történhet kb. 30%-os töménységű salétromsav és fémréz reakciójával, vagy ammóniagáz oxidációjával 700 °C körüli hőmérsékleten.

${\displaystyle \mathrm {3\ Cu+8\ HNO_{3}\rightarrow 3\ Cu(NO_{3})_{2}+2\ NO+4\ H_{2}O} }$

${\displaystyle \mathrm {4\ NH_{3}+5\ O_{2}\rightarrow 4\ NO+6\ H_{2}O} }$

Bővebben: A nitrogén-monoxid biológiai funkciói

Az emlősök testében fontos neurotranszmitter. A baktériumok, a növények, gombák és állatok sejtjeiben is keletkezhet, fontos szabályozó szereppel rendelkezik olyan folyamatokban mint pl. antibiotikum-rezisztencia kialakulása, ATP-termelés és sejtlégzés, apoptózis, fotoszintézis, fagocitózis, sejtmozgás; mikorrhiza-növény szimbiózis illetve gomba-alga szimbiózis létrejötte.^[4]