Szentpéterúr
Szentpéterúr község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.[4]
| Szentpéterúr | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Zala |
| Járás | Zalaegerszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Lakatos István (független)[1] |
| Irányítószám | 8762 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 944 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 62,16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,96 km² |
| Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát[3] |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 46′ 00″, k. h. 17° 01′ 60″46.766667°N 17.033333°E, k. h. 17° 01′ 60″46.766667°N 17.033333°E | |
  Szentpéterúr Pozíció Zala vármegye térképén | |
| Szentpéterúr weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéterúr témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
A község Zala vármegye keleti részén, a Balaton felé eső oldalon fekszik. A Zalai-dombságot a Principális-csatorna és az Alsó-Zala észak-déli irányú völgyeivel felszabdalja, közrefogva a kisebb egységet, a Zalaapáti-hátat, melynek dombjai között található a település. A falutól északra a 76-os főút, délre a 75-ös főút halad, innét közelíthető meg Pacsa felől Szentpéterúr.
Története
A településről az első írásos adat 1166-ból maradt fenn, mikor a mai település közelében Vidó Zalai gróf a János rendű ispotályosok számára apátságot alapított Szent Péter és Pál tiszteletére. A hosszas Szent Péteri apátúr nevet később a könnyebb kiejtés miatt Szent Peturra rövidítették. Az apátság valószínűleg elpusztult, neve azonban fennmaradt, és a közelben lévő község azt Szent-Péterúrra egészítette ki.
Az egykor itt állt apátság létezéséről egykori adatok is vallanak, valamint a közeli Gétye és Szentpéterúr község lakói között létezése a szájhagyományokban is fennmaradt, helye, ill. elnevezése egy régi katonai térképen feltüntetve is megtalálható a Markalházi dűlőben, Gétye és Szentpéterúr között, az úgynevezett Szent-völgyben.
A 15. században Szent-Péterúr a nagykapornaki járáshoz tartozott.
A falu középkori történetéről elég kevés adat maradt fenn. Neve 1439-ben Zenthperhetwr néven szerepelt az írott forrásokban. 1513-ban két Vas, Markalf és Kis nevű egytelkes nemesi családok lakták.Az 1550-es években a források az Örvényesi pálos kolostorral együtt említik.
Egy 1850-ben készült, Gétye község tagosított határának térképrészleten szentegyházi-dűlő néven találjuk a Szent-völgyet. E két elnevezés is valószínűsíti, hogy az apátság elpusztulása előtt e völgyben állt.
A szájhagyományok szerint e régi Szent-Péterur nevű falu a mostani helyétől délebbre feküdt, helyét az "Égett-kertek" nevű dűlő jelzi, mivel a törökök a szentgotthárdi csata utáni vereségből hazafelé tartva felégették a falut.
Az új Szentpéterúr ezért nem a régi helyén, hanem jóval feljebb, az erdővel borított mostani helyre épült, hogy lakói szükség esetén könnyebben elmenekülhessenek valamely rejtettebb helyre.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Szigligeti Aladár (független)[5]
- 1994–1998: Kopácsi József (független)[6]
- 1998–2002: Kopácsi József (független)[7]
- 2002–2006: Kopácsi József (független)[8]
- 2006–2010: Dr. Farkas Ágota (független)[9]
- 2010–2011: Dr. Farkas Ágota (független)[10]
- 2012–2014: Pálfi József (független)[11]
- 2014–2019: Pálfi József (független)[12]
- 2019–2024: Lakatos István (független)[1]
- 2024– :
A településen 2012. február 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1003 | 1007 | 994 | 879 | 934 | 944 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 78,4%, cigány 19,4%, német 1,95%. A lakosok 51,6%-a római katolikusnak, 0,77% reformátusnak, 0,38% evangélikusnak, 6,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (37,9% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei
- Római Katolikus templom
