Napforduló

A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5 fok) éri el a Nap északi félgömbön való elhelyezkedése mellett. Ez az időpont június 21-én van,^[3] és az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti. Pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik világidőben (UTC).

A nyári napfordulóig a Nap delelési helye az égbolton délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, és az év leghosszabb nappalát adja (következésképpen a legrövidebb éjszakát) az északi féltekén.

A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötik a nyári napfordulót. A legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van. A nyári napfordulókor, június 21-én ünneplik az újpogány wicca vallás nyolc nagy ünnepének egyikét; a lithát, a tűz ünnepét.

• Az Északi-sarkon a Nap egész nap fent van, állandó magasságon, 23°-on látszik^[4]
• Az északi sarkkörön a Nap 47°-on delel, 27 órát van fent (aznap egész nap, és előtte-utána 1,5-1,5 órát).
• Magyarországról nézve a nyári napforduló idején a Nap 66° magasan delel, 16 órát van fent.
• A Ráktérítőn a Nap 90°-on delel, 13,5 órát van fent.
• Az Egyenlítőn a Nap 66,5° magasan delel, 12 órát van fent.
• A Baktérítőn a Nap 43°-on delel, 10,5 órát van fent.
• A déli sarkkörön a Nap középpontja éppen az északi horizonton tartózkodik, anélkül, hogy feljebb emelkedne. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem kel fel.
• A Déli-sarkon a Nap nem kel fel, 23°-kal a horizont alatt tartózkodik.

A téli napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5 fok) éri el a Nap déli félgömbön való elhelyezkedése mellett. Ez az időpont december 21-én van,^[3] és az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti. Pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik világidőben (UTC).

A téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja az északi féltekén.

A téli napfordulóhoz a legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik, és ünnepségek kísérik, mint például az ókori római szaturnália, a zsidó hanuka, az afroamerikai kwanzaa, a kelet-ázsiai tungcse-fesztivál, vagy maga a karácsony, melyet Mithrász és a Sol Invictus napisten kultuszához kapcsolódóan, illetve több pogány ünnep helyett tart ma a keresztény vallás.^[5]

• Az Északi-sarkon a Nap nem kel fel, hanem 23°-kal a horizont alatt tartózkodik.
• Az északi sarkkörön a Nap középpontja éppen a déli horizonton tartózkodik, anélkül, hogy feljebb emelkedne. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem kel fel.
• Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, 8,5 órát van fent.
• A Ráktérítőn a Nap 43°-on delel, 11 órát van fent.
• Az Egyenlítőn a Nap 66,5°-on delel, 12 órát van fent.
• A Baktérítőn a Nap 90°-on delel, 13,5 órát van fent.
• A déli sarkkörön a Nap 47°-on delel, 27 órát van fent. (aznap egész nap, és előtte-utána 1,5-1,5 órát)
• A Déli-sarkon a Nap állandó magasságon, 23°-on kering.^[6]

Tekintve, hogy a magyarok túlnyomó többsége az északi féltekén él, a magyar nyelv a decemberi napfordulót nevezi télinek és a júniusit nyárinak. Ez azonban nem minden országban van így, hiszen a déli féltekén decemberben nyár van és júniusban pedig tél. Ennek megfelelően Ausztráliában például a summer solstice (nyári napforduló) nevet használják a decemberi napfordulóra, a júniusi napforduló neve pedig winter solstice (téli napforduló).^[7] Hasonlóan, Argentínában a júniusi napforduló neve solsticio de invierno (téli napforduló), a decemberié pedig solsticio de verano (nyári napforduló).^[8]

A ma használatos naptárrendszerünk a Föld Nap körüli éves keringését igyekszik összhangba hozni a naptári évben foglalt egész napok számával. A tavaszponttól tavaszpontig tartó úgynevezett szoláris év hossza 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc. A 365 naphoz négy évenként hozzáadott egy szökőnap 11 perc 14 másodperc többletet eredményez évenként; ezt az eltérést küszöböli ki a kerek százas évek korrekciója.

A fentiekből következik, hogy egyik évről a másikra a napfordulók időpontja kerekítve 5 óra 49 perccel később következik be, illetve szökőév esetén 4 ⋅ (5 óra + 49 perc) − 24 óra = 44 perccel hamarabb; ez általában azt jelenti, hogy négy éven belül egyszer a naptári nap is változik. Ez igaz a nap-éj egyenlőségekre is.^[9]

Noha a nyári napforduló napján a leghosszabb a nappal, a legkorábbi napfelkelte nem ezen a napon van. Hasonlóan a napfelkelte legkésőbbi időpontja sem a téli napforduló napján van, dacára annak, hogy ezen a napon a leghosszabb az éjszaka.^[10]

• Nap-éj egyenlőség
• Nap
• Föld
• Fehér éjszaka

A Wikimédia Commons tartalmaz Napforduló témájú médiaállományokat.

• USNO: Equinoxes, Solstices, Perihelion, and Aphelion, 2000-2020 Archiválva 2014. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben