Nagykikinda

	Nagykikinda (Кикинда / Kikinda)
	Nagykikinda főtere a katolikus templommal
	; Nagykikinda címere
	; Nagykikinda címere
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bánsági
Község	Nagykikinda
Rang	városi jellegű település
Polgármester	Savo Dobranić (DP)
Irányítószám	23300 - 23310
Körzethívószám	+381 230
Rendszám	KI
Testvérvárosok	Lista Zsombolya; Narvik; Nazareth Illit; Bihács; Prijedor; Medgidia; Kiskunfélegyháza; Kondoros; Nagydobos; Szolnok; Zsolna; Szilisztra; Resicabánya;
	Népesség
Teljes népesség	38 065 fő (2011); 41 935 fő (2002); 42 745 fő (1991); 41 797 fő (1981); 37 691 fő (1971); 34 127 fő (1961); 29 635 fő (1953); 28 743 fő (1948);
Népsűrűség	199 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	73 m
Terület	189,0 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 20° 27′ 33″, k. h. 20° 27′ 33″
	Nagykikinda weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykikinda témájú médiaállományokat.

Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda, németül: Groß-Kikinda, románul: Chichinda Mare) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban. Az Észak-bánsági körzet közigazgatási központja. Népessége 2011-ben 37 676 főt tett ki.

Nem tévesztendő össze a következővel: Kikinda (keresztnév).

Nevének eredete

Neve a magyar kökény főnévből származik.

Bővebben: Nagykikinda község

Nagykikindán kívül a községhez (járáshoz) még 9 település tartozik (zárójelben a település szerb neve szerepel):

Basahíd (Bašaid)
Bánátnagyfalu [Szenthubert és Szentborbála és Károlyliget] (Banatsko Veliko Selo)
Homokrév (Mokrin)
Nákófalva (Nakovo)
Szaján (Sajan)
Tiszahegyes (Iđos)
Torontáloroszi (Rusko Selo)
Torontáltószeg (Novi Kozarci)
Töröktopolya (Banatska Topola)

1423-ban Nagkeken néven említi oklevél.

A középkori település a török korban elpusztult. 1751–1753 között délről érkezett szerb határőrökkel telepítették újra.

A pozsareváci béke után elvesztette határőr-település arculatát és a szerbek mellé nagyszámú magyar és német telepes érkezett. 1774-ben önálló közigazgatási egység, a nagykikindai kerület központja lett. 1848. április 14-én véres népfelkelés volt a városban. 1849. március 23-án itt verte szét Perczel Mór csapata a szerb felkelőket.

1910-ben 26 795 lakosából 14 148 fő szerb, 5968 magyar, 5855 német, 436 román és 219 fő cigány volt.

1944 őszén itt működött a szerbek egyik gyűjtőtábora, ahol főként német és magyar foglyok százait kínozták és lőtték agyon.

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
28 743	29 635	34 127	37 691	41 797	43 051	41 935^[1]	38 065^[2]

1852. április 16-án Alvinczy Sándor nyelvpedagógus, újságíró, író
1882-ben Zádor István festőművész, grafikus
1892. július 3-án Hajnal István történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja
1896. május 20-án Jeszenszky Árpád mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány doktora
1898. május 17-én Geleji Sándor, kétszeres Kossuth-díjas kohómérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, a képlékeny alakítás elméletének nemzetközi szinten is kiemelkedő művelője
1899. június 26-án Benkő Jenő vegyész, aranydiplomás közgazda, újságíró, szerkesztő
1902. április 27-én Vaszkó Erzsébet magyar festő és alkalmazott grafikus
1925. november 22-én Hadik Gyula szobrászművész
1949. október 31-én Ábrahám Irén színművésznő