Nagy tányércsiga

puhatestűfaj

A nagy tányércsiga (Planorbarius corneus) a csigák (Gastropoda) osztályának a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a Planorbidae családjába tartozó faj.

Nagy tányércsiga
A házába visszahúzódva
A házába visszahúzódva
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs:Héjasok (Conchifera)
Osztály:Csigák (Gastropoda)
Alosztály:Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend:Heterobranchia
Rend:Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend:Ülőszemű tüdőscsigák (Basommatophora)
Család:Planorbidae
Nem:Planorbarius
Faj:P. corneus
Tudományos név
Planorbarius corneus
(Linnaeus, 1758)[1]
Szinonimák
  • Coretus corneus (Linnaeus)
  • Planorbis corneus
Alfajok
  • Planorbarius corneus corneus (Linnaeus, 1758)
  • Planorbarius corneus grandis (Dunker, 1850)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy tányércsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy tányércsiga témájú médiaállományokat és Nagy tányércsiga témájú kategóriát.

Előfordulása

A nagy tányércsiga Közép-Európában is előfordul.

Alfajai

  • Planorbarius corneus corneus
  • Planorbarius corneus grandis

Megjelenése

A nagy tányércsiga, körülbelül 30 milliméter átmérőjű és 11-12 milliméter magas, háza nagy, vastag korong alakú. Színe vörösbarna vagy zöldes olajbarna, mely alul világosabb. Felülete sokszor rácsos-ripacsos. Az állat teste csaknem fekete. Ha a pigmentanyag hiányzik, a hemoglobint tartalmazó vértől a test világító vörös. A tapogatók hosszúak és vékonyak, a szemek a tapogatók között vannak.

Életmódja

A nagy tányércsiga álló- és lassan folyó, növényekkel gazdagon benőtt vizek lakója. Tápláléka moszatok és a víz fenekén található szerves törmelék (detritusz).

Szaporodása

A nagy tányércsiga hímnős állat. Petéit kocsonyás anyagba ágyazva lapos, korong alakú csomókba rakja le, az embriók vörösek.

Jegyzetek

Források