Mikóháza
Mikóháza község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában, a vármegye székhelyétől, Miskolctól közúton körülbelül 100 kilométerre keletre.
| Mikóháza | |||
.jpg) | |||
| A helyi műemlék görögkatolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Sátoraljaújhelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gógh András (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3989 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 507 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 30,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,91 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Hegyközi-dombság[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 27′ 53″, k. h. 21° 35′ 33″48.464850°N 21.592481°E, k. h. 21° 35′ 33″48.464850°N 21.592481°E | |||
  Mikóháza Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén | |||
| Mikóháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mikóháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
A Zempléni-hegység északkeleti részén helyezkedik el, a Bózsva-patak völgyében. A környező települések közül Alsóregmec körülbelül 3, Vilyvitány és Sátoraljaújhely-Széphalom 5-5 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a 7 kilométerre lévő Pálháza, Sátoraljaújhely város központja pedig mintegy 10 kilométer távolságra van a községtől.
Megközelítése
A település ma csak közúton közelíthető meg, Sátoraljaújhely és Pálháza-Hollóháza irányából egyaránt a 3719-es úton. Megszüntetéséig érintette a Hegyközi Kisvasút is, melynek nyomvonalán az utóbbi években nagyrészt kerékpárút épült.
Története
A terület az őskor óta lakott. 1273-ban Kun Erzsébet királyné egy Mikó nevű emberének adományozta a területet. A lakók főként erdőgazdálkodásból éltek.
A törökök nem jutottak el Mikóházáig, ezért a település a törökök elől menekülőknek is menedéket nyújtott. A reformáció és ellenreformáció következményeként a falu lakossága vallásilag megosztott volt. 1769-ben épült fel az első templom.
A későbbi évszázadokban ruszin, német és zsidó telepesek érkeztek a településre. A községben 2007-ben 538 fő élt és összesen 236 lakás volt.[4]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Gombos Péter (KDNP)[5]
- 1994–1998: Gombos Péter (független)[6]
- 1998–2002: Frankó Tamás (független)[7]
- 2002–2006: Frankó Tamás (független)[8]
- 2006–2010: Frankó Tamás (független)[9]
- 2010–2014: Frankó Tamás (független)[10]
- 2014–2019: Gógh András (független)[11]
- 2019–2024: Gógh András (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 541 | 538 | 512 | 522 | 490 | 507 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 1,3% bolgárnak, 2,5% cigánynak, 0,2% románnak, 3,6% ruszinnak, 9,6% szlováknak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,7%, református 18,8%, görögkatolikus 20,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,6% (14,5% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 8,6% szlováknak, 1,2% cigánynak, 0,6% ruszinnak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,2% örménynek, 0,2% szlovénnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,9% volt római katolikus, 18,6% református, 19,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 4,5% felekezeten kívüli (22,4% nem válaszolt).[14]
