Malomsok

Veszprém vármegye északi peremén elhelyezkedő kisközség Győr-Moson-Sopron vármegye határán. Pápától 18, Győrtől pedig 42 kilométerre fekszik. Jellegzetes kisalföldi település. A közelében két folyó, a Rába és a Marcal folyik.

A településen, annak főutcájaként a 8416-os út halad végig, ezen érhető el a 83-as főút felől, Tét-Szentkút utáni letéréssel, illetve Marcaltő felől is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Pápa–Csorna-vasútvonal Marcaltő megállóhelye, körülbelül 5 kilométerre délnyugatra.

Malomsok nevét 1325-ben említette először egy oklevél possessio Mulunsok (malomsoki birtok) néven. A község később hol Győr, hol Veszprém vármegyéhez tartozott és a neve is gyakran változott a történelem során.A falu első ismert birtokosai az Omodék és a Marcaltőiek voltak, majd az 1600-1700-as években az Amadék lettek a kizárólagos urai egészen 1782-ig, majd miután a család férfiágon kihalt Amadé Dominika grófnő örökölte, kinek 1875-ben bekövetkezett haláláig birtokában maradt, kitől fiai örökölték, akik 1882-ben eladták Ruszton József Bécsben élő angol földbirtokosnak, kitől gróf Esterházi Sándor, majd gyermekei tulajdonába került a birtok.

A 18. században Ómalomsok és Újmalomsok néven kettévált a település, majd 1950-től újra egyesült. A településhez tartozik az egykori Ponyvád falu is.

• 1990–1994: Schweiger Emil (független)^[3]
• 1994–1998: Schweiger Emil (Baráti Kör Malomsok)^[4]
• 1998–2002: Schweiger Emil Ferenc (független)^[5]
• 2002–2006: Barczáné Majsa Klára (független)^[6]
• 2006–2010: Barczáné Majsa Klára (független)^[7]
• 2010–2014: Fintáné Dóra Mária (független)^[8]
• 2014–2019: Fintáné Dóra Mária (független)^[9]
• 2019–2024: Fintáné Dóra Mária (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% horvátnak mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,5%, református 3,4%, evangélikus 37,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,4% (15,4% nem nyilatkozott).^[10]

• Római katolikus templom: 1827-ben épült, klasszicista stílusú
• Evangélikus templom: 1760-ban épült, késő barokk stílusú
• Helytörténeti gyűjtemény: a régi postahivatal épületében
• Népi lakóház

• Edvi Illés Gergely - evangélikus lelkész 1660-tól 1674-ig itt élt a településen.

• Borovszky Samu: Győr vármegye
• H. Szabó Lajos: Szülőföldünk Malomsok