Magyar Szövetség
A Magyar Szövetség (röviden MSZ; szlovákul Maďarská Aliancia; szlovákul röviden MA) egy szlovákiai párt, érdekvédelmi szervezet, mely a magyar nemzetiséget képviseli, a felvidéki magyarok egységpártja.
| Magyar Szövetség | |
 | |
| Adatok | |
| Elnök | Forró Krisztián |
| Alelnök | Gyimesi György Orosz Örs |
| Elnökségi tagok | Agócs Gergely Andruskó Imre Bárdos Gyula Berényi József Csenger Tibor Cziprusz Zoltán Furik Csaba Mózes Szabolcs Nagy József Pál Attila Pataky Károly Viola Miklós |
| Országos Választmány elnöke | Pandy Péter |
| Alapítva | 2019. október 22. |
| Elődpárt | Magyar Közösség Pártja (MKP) Most–Híd Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) |
| Székház | Čajakova 8, 811 05 Pozsony Szlovákia |
| Ideológia | felvidéki magyar érdekvédelem kisebbségvédelem gyűjtőpárt |
| Politikai elhelyezkedés | jobbközép |
| Parlamenti mandátumok | 0 / 150 |
| Európai parlamenti mandátumok | 0 / 13 |
| Európai párt | Európai Néppárt |
| Hivatalos színei | narancssárga |
| Szlovákia politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Szövetség témájú médiaállományokat. | |
| Névváltozatok | |||||||||
| |||||||||
2019 októberében alakult mozgalomként Összefogás néven. 2019 novemberében formálisan párttá alakult, ekkor átnevezték Magyar Közösségi Összefogásra (MKÖ). A 2020-as szlovákiai parlamenti választáson választási pártként indult, mely az eredeti Összefogás mozgalmat, emellett a Magyar Közösség Pártját (MKP) és Magyar Fórum (MF) pártot fogta össze közös választási listán.[1]
2021 szeptemberében az MKP, valamint a 2020-as választási együttműködésből még kimaradt Most–Híd formálisan beolvadtak az MKÖ-be, és az MKÖ nevének megváltoztatásával létrejött Szövetség – Magyarok. Nemzetiségek. Régiók. néven a felvidéki magyarok új egységpártja.[2]
A Szövetség indult a 2023-as szlovákiai parlamenti választáson, melyen reális esélye volt arra, hogy átlépje a parlamenti küszöböt: a Polis Slovakia közvélemény-kutató intézet 2023. szeptember 22-én közzétett kutatásából az derült ki, hogy 5,4%-os támogatottságon áll a Szövetség, mely meghaladja az 5%-os parlamenti küszöböt.[3]
Az eredmények alapján azonban a párt a szavazatok mindössze 4,39%-át érte el, így nem jutott be a szlovákiai törvényhozásba. Ugyanakkor a több mint 130 ezer szavazat magasabb, mint az MKP felbomlása után bármely magyar pártra leadott szavazatok száma, és ez a tényező további elemzésre készteti a magyar politikusokat.[4]
A párt 2023. december 9-én megtartott kongresszusán döntöttek arról, hogy a párt nevét Magyar Szövetségre változtatják.[5]
Története
A párt megalapítása
A párt 2019 őszén kezdett megalakulni, megalakulásának okaként a magyar pártok közötti vitákra hivatkoztak az alapítok, amelyek miatt már akkor reálisnak tűnt, hogy a 2020-as szlovákiai parlamenti választáson a magyar kisebbség nem lesz képviselve Szlovákia parlamentjében, a pozsonyi Nemzeti Tanácsban. A pártot Bauer Edit korábbi MKP-s európai parlamenti képviselő és Zászlós Gábor, a bársonyos forradalom utáni első szlovák kormány miniszterelnök-helyettese alapította.[6]
A 2020-as szlovákiai parlamenti választás
A közelgő parlamenti választás kapcsán még a párt formális megalakulása előtt az Összefogás mozgalom tagjai további négy etnikailag magyar párttal (MKP, Most–Híd, MKDSZ és MF) folytattak tárgyalásokat a választási együttműködésről.[7][8] A Most–Híd és az MKDSZ akkor végül nem lett része a választási koalíciónak,[9][10] viszont a többi magyar párt csatlakozott a választási együttműködéshez.[11] Az Összefogás mozgalom 2019. november 24-én jóváhagyta az MKP-val és a Magyar Fórummal való közös indulását a 2020-as szlovákiai parlamenti választáson. Az Összefogás Mozgalom párttá alakult Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven, és az eredeti Összefogás mozgalom 30 jelöltet adott a 150 fős jelöltlistán.[12] Mózes Szabolcs elnök a lista második, Orosz Örs a hatodik, Nagy József volt EP-képviselő pedig a kilencedik helyén indult. Mózes Szabolcs bejelentette, hogy összefognak a magyar kisebbség képviseletének biztosításáért, és hozzá kívánnak járulni a kormányváltáshoz, ennek részeként a SMER–SD párt hatalomból való eltávolításához.[13]
A 2020-as szlovákiai parlamenti választás után
A 2020-as szlovákiai parlamenti választáson sem az MKÖ, sem az akkor még külön indult Most–Híd nem jutott a szlovák parlamentbe, így az önálló Szlovákia történetében először nem jutott be magyar párt a pozsonyi törvényhozásba. Emiatt az MKÖ, az MKP, valamint a választási összefogásból a 2020-as parlamenti választáson még kimaradt Most–Híd tárgyalásokat kezdtek a korábbinál szorosabb együttműködésről, a három párt egyesüléséről annak érdekében, hogy a következő választáson egységes magyar pártként át tudják lépni az 5%-os parlamenti küszöböt. 2020. augusztus 20-án együttműködési nyilatkozatot írtak alá Révkomáromban.[14] 2021 márciusában bejelentették, hogy a tárgyalások sikeresek voltak, és készülnek egy új párt, a Szövetség megalapítására. Bejelentették továbbá azt is, hogy új pártban az elnöki posztot az MKP, a Most–Híd az Országos Tanács elnöki posztját, míg az MKÖ az alelnöki posztot tölti be.[15]
A 2021-es egyesülési kongresszus
A Szövetség formálisan az MKP, a Most–Híd és az MKÖ összeolvadásával jött létre a párt somorjai egyesülési kongresszusán 2021. október 2-án.[2] Az egyesülést a 2020-as választás után a felvidéki magyar pártok másfél évig tartó tárgyalássorozata előzte meg az együttműködés lehetőségéről és módjáról. Az összefogás célja a parlamentbe való visszatérés, illetve a kormánykoalíció részévé válás.[2]
Az MKP utolsó elnöke, Forró Krisztián lett a Szövetség párt elnöke, emellett az Összefogás mozgalom addigi elnökét, Mózes Szabolcsot választották meg alelnöknek.[2] A kongresszuson az elnök mellett megválasztották az Országos Tanács elnökét is – aki a Most–Híd korábbi elnöke, Sólymos László lett –, továbbá a platformok elnökeit és alelnökeit, a párt elnökségének tagjait, a párt ellenőrző bizottságának tagjait és a párt döntőbizottságának tagjait is.[2] Sólymos László az egyesülés kapcsán így fogalmazott: „A magyarok, a nemzetiségek és a régiók politikai, parlamenti képviseletének alapjait fektettük le.”[2] A Szövetség kinyilvánította Szlovákia EU-tagságának, NATO-tagágának és V4-tagságának támogatását. Kizárták az együttműködést az A Mi Szlovákiánk Néppárttal (ĽSNS) és Irány – Szociáldemokrácia (SMER–SD) párttal.[2]
A 2023-as kongresszus
A december 9-ei kongresszuson a párt nevét Magyar Szövetségre változtatták. A platformrendszert eltörölték, az alelnökök számát 2-re növelték, az elnökség tagjainak száma pedig 16-ra csökkent.[16] A párt évi 424 ezer euró állami támogatásra jogosult, mivel 3% feletti eredménnyel végzett a legutóbbi parlamenti választáson.[17]
A párt elnökei
Magyar Közösségi Összefogás
| Név | hivatal kezdete | hivatal vége |
|---|---|---|
| Mózes Szabolcs | 2019. november 22. | 2021. október 2. |
Szövetség – Magyarok. Nemzetiségek. Régiók.
| Kép | Név | hivatal kezdete | hivatal vége |
|---|---|---|---|
 | Forró Krisztián | 2021. október 2. | 2023. december 9. |
Magyar Szövetség
| Kép | Név | hivatal kezdete | hivatal vége |
|---|---|---|---|
| | Forró Krisztián | 2023. december 9. | hivatalban |
Választási eredményei
Országos választások
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya[18] | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| 2020-as | 112 662 | 3,90% | 0 | 0% | nem jutott be |
| 2023-as | 130 183 | 4,39% | 0 | 0% | nem jutott be |
Az eredmények területi megoszlása
Az MKÖ által elért eredmény Szlovákia egyes járásaiban a 2020-as parlamenti választáson
A Szövetség által elért eredmény Szlovákia egyes járásaiban a 2023-as parlamenti választáson
A 2023-as választáson a következő eredményeket összesíti a párt az ország magyarok lakta vidékein:[19][20]
| Régió, Járás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Pártok közötti helyezés |
|---|---|---|---|
| Pozsonyi járás | 1 462 | 0,52% | 11. |
| Szenci járás | 2 323 | 3,96% | 9. |
| Dunaszerdahelyi járás | 28 921 | 46,37% | 1. |
| Galántai járás | 10 331 | 20,36% | 2. |
| Komáromi járás | 22 255 | 48,78% | 1. |
| Érsekújvári járás | 13 647 | 19,21% | 2. |
| Lévai járás | 7 566 | 13,48% | 4. |
| Nyitrai járás | 1 709 | 1,8% | 11. |
| Vágsellyei járás | 4 722 | 18,28% | 2. |
| Losonci járás | 3 273 | 10,69% | 4. |
| Nagyrőcei járás | 1 826 | 11,85% | 4. |
| Rimaszombati járás | 8 106 | 24,96% | 1. |
| Nagykürtösi járás | 3 049 | 15,24% | 3. |
| Rozsnyói járás | 4 275 | 16,73% | 2. |
| Kassa-környéki járás | 3 591 | 5,76% | 6. |
| Kassai járás | 1 431 | 1,23% | 11. |
| Nagymihályi járás | 2 844 | 5,96% | 5. |
| Tőketerebesi járás | 7 585 | 17,44% | 2. |
Európai parlamenti választások
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya[21] | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| 2024-es | 57 350 | 3,88% | 0 | 0% | nem jutott be |
