Madaras József
Madaras József (Rigmány, 1937. augusztus 16. – Máriahalom, 2007. április 24.) Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, érdemes művész.
| Madaras József | |
 | |
| Született | 1937. augusztus 16.[1][2] Rigmány |
| Elhunyt | 2007. április 24. (69 évesen)[1][2] Máriahalom |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kozák Ágnes[3] |
| Gyermekei | Madaras Gergely, Madaras Mónika, Madaras Mirtill, Madaras Andrea , Madaras András |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (1-2-335/336) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1958–2006 |
| Híres szerepei |
|
| Díjai | |
| Életműdíj 2000. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Madaras József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
A lobbanékony természetű színésztanonc 1959-ben végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát. Ugyanebben az évben vendégszerepelt a József Attila Színházban, majd barátjával, Somogyi Miklóssal egyik színháztól a másikig szerződött. A győri Kisfaludy Színházban töltött egy évadot, 1959–1960-ban a Szegedi Nemzeti Színházban játszott, 1960–1961-ben az Állami Déryné Színház, majd 1966-ig a Thália Színház, azután a Pannónia Filmstúdió szinkrontársulata, 1969-től az Irodalmi Színpad, 1971-től a Nemzeti Színház, 1978-tól a Mafilm Filmgyártó Vállalat színtársulatának tagja volt. 1982-től rendezőként is tevékenykedett, filmekben 1957-től kezdve szerepelt.
Madaras szerepeinek sora az egyszerű emberek, a feltörekvő népi hősök igazságáról és nehézségeiről szól. Robusztus munkás- és parasztfigurák, sorsukkal elégedetlen, kitörni vágyó kisemberek megszemélyesítőjeként vált ismertté. Legnagyobb színpadi sikerét Fejes Endre Rozsdatemető című színművében aratta Hábetler Jani szerepében, melyet teljes átéléssel, befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el „életre-halálra”. Fejes Endre eredetileg könyvalakban napvilágot látott drámáját – amely egy külvárosi kispolgári család mindennapjait, s ezen túlmenően a 20. századi magyar történelem első ötven évét mutatja be – 1963-ban mutatták be a Thália Színházban Kazimir Károly rendezésében.
A rá emlékeztető, őt idéző legjellegzetesebb figurákat Jancsó Miklós és Kovács András filmjeiben alakította. Indulatos, erőteljes karakterek megformálásával tökéletesen illeszkedett a Szegénylegények (1966) vagy a Csillagosok, katonák (1967) komor drámai világába. Nehéz feladatot oldott meg a Csend és kiáltás lelki terror alatt deformálódó egykori vöröskatonája, Károly alakjának életre keltésével is. Fontos szereplője volt az Égi bárány (1971) című filmnek, melyben az eszelős Vargha pátert alakította, a Szerelmem Elektra (1974) című alkotásban pedig a zsarnok uralkodót, Aegistost játszotta. Madaras Kovács András filmjeiben is végigjárta a kis szerepek iskoláját, míg végül A ménesgazda (1978) robbanékony, de gyanútlanul jóhiszemű és tragédiába zuhanó főhősét eljátszhatta.Az országos népszerűséget egy filmsorozat hozta meg számára, amelyben Kántor, a nyomozókutya rendőr gazdáját, Csupati őrmestert alakította.Madaras Józsefet 1978-ban az Érdemes Művész elismeréssel jutalmazták. Elnyerte a filmkritikusok díját, valamint a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját, 1996-ban megkapta a Kossuth-díjat, 2000-ben a Magyar Filmszemle életműdíját. 1992-ben máig tisztázatlan körülmények között, vérbe fagyva találtak rá budaligeti házában. Súlyos koponyasérüléssel hónapokig feküdt kómában. 8 év alatt újra tanult beszélni, járni.[5] Később kisebb szerepekben újra megjelent.
Élete utolsó évében egy máriahalmi magánpanzióban, magányosan élt. Itt hunyt el 2007. április 24-én.[6]
Madaras nevével sok magyar filmben találkozhatunk, személye megkerülhetetlen a magyar film 20. század utolsó két-három évtizedes történetében. Szerepeit mindig konokul komolyan vette filmen és színpadon egyaránt, ő az, aki „mindennap forradalmárnak érezte magát, nem csak állami ünnepeken.”
Négyszer nősült, hat gyermeke van.[7] Kozák Ágnes férjeként Kozák András és Drahota Andrea veje is volt.
Színpadon
Filmjei
Játékfilmek
|
|
|
Tévéfilmek, televíziós sorozatok
|
|
|
Rendezései
- Hernádi Gyula: Királyi vadászat
- Kaló Flórián: Egyedül
- Lélekvándorlás (1982; tévéfilm)
- Az eltüsszentett birodalom (1985; tévéfilm)
- Eszmélet (1988, tévésorozat)
Szinkronszerepei
Filmek
| Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1936 | Téboly (1. magyar szinkron) | — | — | 1967 |
| 1943 | Akiért a harang szól | Fernando | Fortunio Bonanova | 1969 |
| 1946 | Szép remények (1. magyar szinkron) | Pip | John Mills | 1965 |
| 1953 | A félelem bére (2. magyar szinkron) | Útlevélellenőr a repülőtéren | — | 1970 |
| Elsőszámú közellenség (1. magyar szinkron) | Tony Fallone | Paolo Stoppa | 1967 | |
| 1954 | Bertoldo, Bertoldino és Cacasenno | Bertoldino | Alberto Sorrentino | |
| 1955 | Harapófogóban | Andrea | Jean-Pierre Mocky | 1966 |
| 1956 | Nem futhatsz el előle | — | — | 1968 |
| 1959 | Déli szél | Antonio Spagara | Renato Salvatori | 1967 |
| 1960 | Betondzsungel | — | — | 1969 |
| 1962 | A Vénusz urai | Peter | Robin Hunter | |
| Kötelező kikötő | Parancsnok | Roger Pigaut | 1966 | |
| Piros sapkák | — | — | 1968 | |
| 1963 | A hóhér | Elítélt a börtönben | — | 1967 |
| Élők és holtak | Őrmester | — | 1964 | |
| Gól büntetésből | Fiú a csapatból | — | ||
| Kezek a város felett (1. magyar szinkron) | — | — | ||
| 1964 | A katona apja | — | — | 1965 |
| Az ég kulcsa | — | — | ||
| Minna von Barnhelm | Just | Peer Schmidt | 1967 | |
| 1965 | A fáraó | Lükon | Jerzy Zelnik | 1966 |
| Alpesi ballada | Ivan Tereshka | Sztanyiszlav Ljubsin | 1969 | |
| Az első tanító | A tanár | Bolot Bejsenalijev | 1968 | |
| Falstaff (1. magyar szinkron) | Bardolph | Patrick Bedford | 1967 | |
| Hajnali négykor | Fiú | Brian Phelan | 1974 | |
| Ne térj vissza azonos úton | Macor | Davor Antolic | 1967 | |
| 1966 | A föld kapuinál | Emil | Sebastian Papaiani | 1968 |
| A háborúnak vége | Felügyelő | Michel Piccoli | 1969[8] | |
| A leghosszabb éjszaka | — | — | 1968 | |
| Árnyak a Notre Dame felett | Decourt | Horst Schön | 1971 | |
| Az algíri csata (1. magyar szinkron) | Ali La Pointe | Brahim Hadjadj | 1967 | |
| Éretlen szívek | Jean-Pierre | Eric Penet | 1968 | |
| 1967 | Az újságíró | — | — | |
| Nyaralók | Vlasz | Jevgenyij Anufrijev | 1967 | |
| Reggel | — | — | 1968 | |
| Találkoztam boldog cigányokkal is (1. magyar szinkron) | Bora | Bekim Fehmiu | 1970 | |
| Vasáradat | — | — | 1968 | |
| 1968 | A csendőr 3.: A csendőr nősül (1. magyar szinkron) | Vizsgázó | — | 1969 |
| A fehér szoba | — | — | ||
| A kacsa ½ 8-kor csenget (1. magyar szinkron) | Tüntető | — | ||
| Szökevény a Borostyán-táborból | — | — | 1971 | |
| 1969 | A tanú | Rendőr #1 | Iványi József | 1969 |
| A gyermekkor utolsó éjszakája | Dudu | Anton Tauf | 1970 | |
| Queimada (1. magyar szinkron) | Teddy Sanchez | Renato Salvatori | 1977 | |
| Ragyogj, ragyogj, csillagom! | Szergyuk | Leonyid Kuravljov | 1970[9] | |
| 1970 | WUSA (1. magyar szinkron) | Roosevelt Berry | B. J. Mason | 1972 |
| 1971 | A menyasszony | Mergen, sofőr | Mergen Nyijazov | 1975 |
| Ha nekem puskám lenne | — | — | 1972 | |
| Sacco és Vanzetti | Celestino Medeiros | — | ||
| 1975 | Áfonya, a vagány | Áfonya | Leonyid Kuravljov | 1977 |
| 1978 | Muppet Show – III/14. rész: Harry Belafonte (1. magyar szinkron) | Harry Belafonte | 1981 | |
Sorozatok
| Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1966 | Őrjárat a kozmoszban (1. magyar szinkron) | Mario de Monti hadnagy, fegyverzeti tiszt | Wolfgang Völz | 1967 |
| 1966-1968 | A négy páncélos és a kutya I-II. | Grigorij Saakaszwili | Włodzimierz Press | 1968-1971 |
Díjai
- Balázs Béla-díj (1976)
- SZOT-díj (1977)
- Locarnói nemzetközi filmfesztivál legjobb színész díja (1977)
- Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb férfi alakítás díja (1978)
- Érdemes művész (1978)
- Kossuth-díj (1996)
- A Magyar Filmszemle Életműdíj (2000)[10]
Emlékezete
- 2015-ben teret neveztek el róla Budapesten,[11] ahol 2016-ban felavatták köztéri szobrát.[12]
Jegyzetek
Források
- szerk.: Karcsai Kulcsár István–Veress József: Magyar Filmkalauz. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 523. o. (1985). ISBN 963-14-0514-1
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Darvas Iván. Nemzeti Örökség Intézete
- Madaras József sírja (Varga József fotója) Farkasréti temető: 1-2-335/336
További információk
- Madaras József a PORT.hu-n (magyarul)
- Madaras József az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Madaras József az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Madaras József. HMDB
- Madaras József. Színháztörténet
- Elhunyt Madaras József színművész (hvg.hu)
- Madaras József, aki előtt Kádár János irodája mindig nyitva állt - Sztankay Ádám portréja Madaras Józsefről (origo.hu)
