Lutherstadt Wittenberg

	Lutherstadt Wittenberg
	Wittenberg, Piactér (Marktplatz)
	; Lutherstadt Wittenberg címere
	; Lutherstadt Wittenberg címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szász-Anhalt
Kerület	Wittenberg
Járás	Wittenbergi járás (1994. július 1. – ); Wittenbergi járás (NDK) (1952. július 25. – 1994. július 1.); Landkreis Wittenberg (1815–1952) (1950. augusztus 1. – 1952. július 25.);
Alapítás éve	1174
Polgármester	Torsten Zugehör (2015–)
Irányítószám	06886, 06888, 06889, 06895
Körzethívószám	03491
Rendszám	WB
Testvérvárosok	Lista Göttingen (1988–); Bretten (1990–); Springfield (1995–); Haderslev (2004–); Békéscsaba (1999–); Mahiljov (2019. október 30. – ); Medgyes (2019–); Beveren (2019–);
	Népesség
Teljes népesség	45 535 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	204 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	75 m
Terület	240,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 52′ 02″, k. h. 12° 38′ 54″, k. h. 12° 38′ 54″
	Lutherstadt Wittenberg Pozíció Szász-Anhalt térképén
	Elhelyezkedése Wittenbergi járás térképén
	Lutherstadt Wittenberg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lutherstadt Wittenberg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Wittenberga, régi magyaros neve: Vittenberga) város Németországban Szász-Anhalt tartományban. Elsősorban Luther Mártonról híres, aki itt töltötte életének nagy részét, itt indította el a reformációt, és írta meg számos művét. Mai nevét (a Lutherstadt előtagot, mely „Luthervárost” jelent) hivatalosan 1938-ban kapta.

Története

A mai város területén már 10 ezer éve megtelepedett az ember.

III. Bernát szász herceg(wd) 1180-ban lett Szászország ura, 1212-ben bekövetkezett halála után a Wittenberg körüli vidéket fiainak egyike, I. Albert(wd) örökölte. Felesége, Szászországi Ilona 1227-ben behívta a ferenceseket és kolostort építtetett számukra. Fiuk, II. Albert (ur. 1260-1298) már Wittenbergben rendezte be rezidenciáját, majd 1293. június 27-én városi kiváltságokban részesítette a települést. Wittenberg megindult a polgári fejlődés útján, 1317-ben már saját önkormányzattal, tanáccsal, 1332-ben saját joghatósággal rendelkezett, 1354-ben pedig piactartási jogot kapott.

I. Rudolf herceg(wd) törekvéseinek eredményeként a IV. Károly német-római császár által 1356-ban kiadott Aranybulla Szászország uralkodóját a hét választófejedelem egyikévé tette, ezzel Wittenberg választófejedelmi székfőváros lett. 1380-ban védelmi célból fallal vették körbe a várost. III. Albert herceg 1422-es halálával a drezdai székhelyű Wettin-ház az addigi szász uralkodókat adó wittenbergi Askani-ház fölé kerekedett, és a város elveszítette politikai jelentőségét.

1423-ban a szász Frigyes herceg lett a város feje. 1428-ban Frigyes választófejedelem egy fahidat építtetett az Elbán. 1429-ben a husziták megtámadták a várost, és az elővárost felégették. 1487-ben egy új hidat építettek.

1502. október 18-án Bölcs Frigyes választófejedelem megalapította a Leucorea egyetemet, amely néhány évtized múltán nagy tekintélyű és népszerű intézménnyé vált. 1508-ban először járt a városban Luther Márton, majd itt is élt, 1512-ben itt doktorált teológiából. Az egyetemen kapott professzori állást, emellett pedig gyülekezeti prédikátorként is szolgált. 1517. október 31-én a hagyomány szerint Luther a vártemplom kapujára kitűzte 95 tételét, ezzel kezdődött a reformáció. 1523–1540 között megépítették az új városházát.

1524-ben Frigyes választófejedelem Luthernek ajándékozta az addigra kiürült Ágoston-rendi kolostort. 1525-ben meghalt a fejedelem. 1527-ben felbomlott a ferences rend a városban.

1626-ban katonai központ volt. 1636-37-ben pestisjárvány ütötte fel a fejét, melynek a lakosság fele áldozatául esett.

1707-ben a svédek foglalták el a várost. 1756-ban a hétéves háborúban a poroszoké lett.

1806-ban I. Napóleon foglalta el a várost. 1814-ben a francia csapatok távozásával a poroszok szállták meg. 1815-ben a Poroszországnak ítélte a bécsi kongresszus. 1821-ben Luther Mártonnak emlékművet állítottak.

1841-ben a vasút is megérkezett a városba. 1857-ben felépítették a katolikus templomot.

1944-ben a brit légierő bombázta a várost, majd 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg megszállta. 1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság része lett, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaságé.

Városrészek

Városrész neve	Terület (km²)	Lakosság
Altstadt	0,836	2244
Schlossvorstadt	3,474	4355
Lindenfeld	1,240	6411
Elbtor	1,196	0
Innenstadt	6,746	13 010
Apollensdorf	6,246	1367
Apollensdorf Nord	4,907	657
Piesteritz	5,573	4058
Rothemark	1,050	864
Wittenberg-West	0,722	2783
Kleinwittenberg	1,152	923
Griebo	10,600	624
West	30,250	11 276
Reinsdorf	4,209	917
Braunsdorf	5,761	431
Dobien	4,983	1410
Nudersdorf	4,966	945
Schmilkendorf	6,154	204
Straach	5,394	604
Berkau	8.823	109
Grabo	8,587	103
Boßdorf	8,562	314
Kerzendorf	7,342	111
Assau	8,530	38
Weddin	8,260	100
Kropstädt	12,951	829
Jahmo	8,290	141
Köpnick	6,346	86
Wüstemark	9,718	166
Nord	106,596	6508
Tonmark	2,602	220
Teuchel	5,824	1006
Stadtrandsiedlung	1,131	1063
Trajuhn	4,635	350
Lerchenbergsiedlung	1,553	1952
Friedrichstadt	1,904	7713
Mochau	6,631	396
Thießen	4,332	144
Nordost	28,612	12 844
Elstervorstadt	3,415	912
Labetz	4,440	447
Wiesigk	3,087	71
Luthersbrunnen	2,046	321
Abtsdorf	3,350	1067
Euper	3,912	132
Karlsfeld	2,436	40
Ost	22,686	2990
Seegrehna	27,451	857
Pratau	17,119	1855
Wachsdorf	1,214	52
Süd	45,784	2764
Összeg 2011	240,674	49 392