Lombok

A sziget nagyjából kör alakú, délnyugaton egy nyúlvánnyal. Méretben a szomszédos Balihoz hasonló.

A sziget látképét uralja a 3726 m magas Rindzsani hegy, ami egy sztratovulkán. Ez a második legmagasabb vulkán Indonéziában, egyúttal a harmadik legmagasabb hegy. Aktív vulkán, legutóbbi kitörése 2010 májusában volt. A vulkán és a hozzá kapcsolódó krátertó, a „Segara Anak” (=a tenger gyermeke) a Gunung Rindzsani Nemzeti Park része 1997 óta és így védelem alatt áll.

A sziget nagy részét erdőség borítja. Az alacsonyabb területeket művelik. Több kisebb sziget veszi körül, amit a helyi lakosság Gili szigeteknek nevez.

Lombokot sok kis sziget veszi körül:^[5]

A 17. század előttről keveset tudni. Addig több kisebb hercegségből állt, amik gyakran harcban álltak egymással. Ezt kihasználta a szomszédos Bali, akik elfoglalták a sziget nyugati részét a 17. század elején. Hasonlóképpen a keleti részt Sumbawa felől támadták és foglalták el.

A hollandok első ízben 1674-ben látogatták meg a szigetet, és a Holland Kelet-indiai Társaság szövetséget kötött Lombok szaszak hercegnőjével. A baliaknak sikerült a teljes szigetet elfoglalniuk 1750-re, de a bali belső harcok miatt az irányítás négy feudális királyságra bomlott fel. 1838-ra a Mataram Királyság uralma alá hajtotta a többit.

A szaszakok és baliak Lombok nyugati részén összhangban éltek, a vegyes házasság megszokott volt. A sziget keleti felén azonban a baliak helyőrségekkel tudták fenntartani az uralmukat. A szaszak falusi kormányzó a helyén maradt, de pozíciója arra korlátozódott, hogy beszedesse az adót a baliak számára. A falusiak jobbágyokká váltak, a szaszak arisztokrácia pedig elvesztette a hatalma és földjei nagy részét.

Az egyik szaszak parasztlázadás után (ami a baliak ellenében zajlott), a szaszak főnökök követeket küldtek a hollandokhoz Balira, hogy tegyenek rendet és uralkodjanak Lombokon. 1894 júniusában a Kelet-indiai főkormányzó, Van der Wijck aláírt egy megállapodást a szaszak lázadókkal a sziget keleti felében. Erős hadsereget küldött Lombokra, és a bali rádzsa megadta magát a holland követeléseknek. 1895-ben a teljes szigetet a Holland Kelet-Indiához csatolták.

A hollandok a mintegy 500 000-es lakosságot mindössze 250 fős hadsereggel felügyelték, a bali és a szaszak arisztokrácia kölcsönös támogatásával. Bár ez az időszak a szaszakok számára nélkülözést jelentett, mégis úgy emlékszenek a hollandokra, mint akik felszabadították őket a bali uralom alól.

A második világháború alatt a japán inváziós erők megtámadták és elfoglalták a Kis-Szunda-szigeteket, köztük Lombokot is. Hajóik Surabaya kikötőjéből indultak 1942. március 8-án reggel 9-kor, és május 9-én 17 órakor kikötöttek a Lombok szigeti Ampenannál. A holland védők vereséget szenvedtek, a szigetet elfoglalták a japánok.^[7]

Miután a japán erők visszavonultak Indonéziából, a sziget átmenetileg újból holland uralom alá került. Majd a függetlenség kivívásával a hollandoktól, ismét a bali és a szaszak arisztokrácia uralkodott.

A sziget 1958-ban egyesült, és Nyugat-Nusa Tenggara tartományban lévő Mataram lett a főváros. 1965-1966 között tömegmészárlások folytak a szigeten a kommunisták ellen a szeptember 30-i sikertelen államcsíny után. Szuharto elnök irányítása alatt Lombokon stabilitás és fejlődés volt, de nem olyan mértékű, mint Jáván és Balin. A termény kevés volt, éhínség alakult ki 1966-ban, és élelmiszerhiány 1973-ban. A kormány transmigrasi programja sok embert eltávolított Lombokról.

Az 1980-as években külföldi befektetők és spekulánsok elindították a turizmus kialakulását, de ennek bevétleiből a helyi lakosság kevéssé részesült.

Indonézia politikai és gazdasági válsága az 1990-es évek végén igen hátrányosan érintette Lombokot. 2000 januárjában zavargások törtek ki Mataramban a keresztények és a kínai származásúak között, amit állítólag külföldről gerjesztettek. A turizmus visszaesett, és csak 2010 körül kezdett újra erősödni.

A sziget Nyugat-Nusa Tenggara (Nusa Tenggara Barat) tartomány kormányzójának irányítása alatt áll. A tartományt a tartományi fővárosból, Mataramból irányítják.

A sziget négy kormányzóságból és egy-egy székhelyből, valamint fővárosból, Mataramból áll:

Név	Székhely	Lakosság (2005-ös becslés)	Lakosság (2010-es népszámlálás)	Térkép
Észak-Lomboki kormányzóság (Lombok Utara)	Tanjung	(Nyugat-Lombokkal együtt)	199 904
Nyugat-Lomboki kormányzóság (Lombok Barat)	Mataram	757 369	599 609
Közép-Lomboki kormányzóság (Lombok Tengah)	Praya	810 645	859 309
Kelet-Lomboki kormányzóság (Lombok Timur)	Selong	1 039 195	1 105 671
Mataram város	Mataram	342 896	402 296
Összesen		2 950 105	3 166 789

A sziget lakossága 85%-ban szaszak, akikről úgy tartják, hogy Jáva szigetéről kerültek ide az i. e. 1. évezredben. 10–15% bali származású, a maradék kis létszámú kínai-indonéz, jávai, sumbawai és arab-indonéz.

A szaszak lakosság kulturálisan és nyelvileg közel áll a baliakhoz, egy lényeges különbséggel, hogy t.i. a lakosság többsége muszlim, míg a baliak többnyire a hindu vallást követik. Így a városképet Lombokon a mecsetek és minaretek jellemzik. Az iszlám hagyományok és ünnepek meghatározóak a mindennapi életben.

2008-ban Lombokon 866 838 háztartás volt, átlagosan 3,635 emberrel.^[8]

A 2010-es népszámlálás 4 496 855 lakost írt össze a Nyugat-Nusa Tenggara tartományban, akiknek 70,42%-a lakik Lombokon, így a teljes lakosság 3 166 685 főből áll.^[9]

A bennszülött szaszak lakosság alapvetően muszlim vallású.^[10] Az iszlám érkezése előtt hosszú időn át a hinduizmus és a buddhizmus terjedt el, amik Jáván keresztül kerültek a szigetre. Kis létszámú hinduista kultúrájú lakosság ma is él a szigeten. Az iszlám vallást valószínűleg a kereskedők hozták magukkal Sumbawa sziget felől a 17. században, ez először a sziget keleti felén maradt meg. Más leírások ezt a hatást a 18. század első felére teszik.^[11]

A 20. század elején az iszlám ortodox változata kezdett terjedni a szigeten.^[12]

A Baliról származó bevándorlók a hinduizmus követői.^[12] A kereszténységet csak kis létszámú lakosság követi, ezek egy része kínai származású. Kis létszámú arab származású lakosság található Ampenanban, Mataram régi kikötője közelében, akik a hagyományok szerint jemeni kereskedőktől származnak. Egy nem-ortodox iszlám réteg is található a szigeten, a nevük Wektu Telu (jelentése: háromszor), mert a Korán előírásaitól eltérően naponta nem ötször, hanem háromszor imádkoznak. Vallásukat áthatja az animizmus és a panteista eszmerendszer. Maradtak még boda vallásúak is, akik a pogány szaszak hitet követik.^[12] A pogányság hatása sok helyen kimutatható. A lakosság nagy része hisz a szellemekben. Ételt és imádságot áldoznak a szellemeknek, amikor szükségét látják, hogy beszéljenek velük.^[13] Varázslást alkalmaznak, amikor el akarják űzni a gonosz erőket vagy betegséget, vagy valamilyen problémára megoldást keresnek. A varázslás egyénileg is végrehajtható, de általában megkeresik a megfelelő személyt, aki szolgáltatásként végrehajtja ezt a feladatot.

Lombok sziget látogatói és az ide érkező áru nagy része a Lombok-szoroson keresztül jut el a szigetre tengeri vagy légi úton. A két szigetet csak 40 km választja el egymástól.^[14] Lombok szigetet gyakran úgy reklámozzák, mint „Bali testvérszigete”, „a romlatlan Bali”. A jelenlegi indonéz kormányzás Lombok és Sumbawa szigeteket jelölte meg a belföldi és külföldi turizmus 2. számú célállomásának. Lombok természeti környezete háborítatlan és természetes állapotban van a túlzsúfolt és kommersz Balihoz képest. Lombokon kevés a szálláslehetőség és fejletlen az infrastruktúra, emiatt nincs tömeges turizmus, de sok öko-turistát éppen az ezzel járó nyugalom és a felfedezésre váró élővilág vonzza a szigetre.

A turizmus Lombok gazdaságában fontos jövedelemforrásnak számít. Turizmus szempontjából a nyugati part tekinthető fejlettnek és Senggigi település környezete. A part menti zóna mintegy 30 km hosszan terjeszkedik Mataram város és az Ampenan közelében lévő repülőtér között. Északnyugat felé Tandzsungig tart, a Rindzsani hegy lábáig, és magában foglalja a népszerű Gili-szigeteket (amik közel vannak a parthoz) és a Medana-félszigetet. A szigeteket többnyire Bangsalból induló hajókkal érik el.

Turistacélpontok: a Rindzsani hegy (Mount Rinjani), Gili Bidara, Gili Lawang, Gili Trawangan, Narmada Park és Mayura Park, továbbá Kuta (ez utóbbi nem azonos a Balin lévő Kutával).^[15]

Az 1997-es ázsiai pénzügyi válság és a Szuharto-rezsim 1998-as bukása a turizmus hanyatlásával jártak együtt. A helyi valuta elértéktelenedése és a gyors átmenet a demokrácia felé egész Indonéziában politikai nyugtalanságot keltett.^[16] Sok indonéz tartomány lakossága autonómiát, vagy az indonéz köztársaságtól való függetlenséget követelt. 2000 körül iszlám fanatikusok terrorista akciókat hajtottak végre Mataram város Ampenan körzetében, ezzel a vallási és etnikai ellentéteket szították. Ekkor az életveszélyes helyzet miatt sok turistát evakuálni kellett Bali szigetére. A külföldi követségek figyelmeztetést adtak ki állampolgáraik részére és az Indonéziába való utazás hanyagolására szólítottak fel.

Ezt követően a „2002-es Bali robbantások”, a „2005-ös Bali robbantások” és a SARS-vírus által okozott fertőző járvány kitörése egész Ázsiában visszavetette a turizmust.

Az Indonéziába való utazás elleni figyelmeztetést a legtöbb fejlett ország csak 2007-2008 körül vonta vissza.^[17] A turizmus mértéke lassan visszaállt a 2000 előtti szintre.

Az alacsonyabb területeken rizs, szójabab, kávébab, dohány, gyapot, fahéj, kakaóbab, szegfűszeg, manióka, kukorica, kopra, banán és vanília termesztése folyik.

A mezőgazdasági termelést és a mindennapi életet is hátrányosan befolyásolja a vízhiány, ami az egész szigetre jellemző.

A Selaparang repülőtér Ampenanban található, innen belföldi járatok vannak Jáva, Bali és Sumbawa felé, valamint nemzetközi járatok Szingapúrba és Kuala Lumpurba. A repülőtér Mataram északnyugati külvárosában van. A tervek szerint 2011-ben befejezte a működést.

A Lombok nemzetközi repülőtér (Bandara Internasional Lombok) Lombok középvonalának déli részén, Praya településtől déli irányban található. Építése 2011-ben fejeződött be, a terveknek megfelelően októberben kezdett üzemelni.^[18][19]

A Lembar kikötő délnyugaton található. Itt tengerjáró hajók és járműszállító kompok is ki tudnak kötni. A Labuhan Lombok kompkikötő a sziget keleti oldalán van, a hajók innen Poto Tano felé mennek (ami Sumbawa szigetén van).

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lombok című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Lombok témájú médiaállományokat.

• Lombok hivatalos oldala
• Tropenmuseam Collection of historic photos from Lombok
• COLLECTIE TROPENMUSEUM, Collection of historic photos from Lombok
• NY Times on Lombok
• Inside Lombok
• The Australian reports on Lombok: The New Bali
• Kabupaten Lombok Utara the Regency of North Lombok
• Kabupaten Lombok Tengah, the Regency of Central Lombok
• Kabupaten Lombok Timur, the Regency of East Lombok
• Kabupaten Lombok Barat, the Regency of West Lombok
• Nusa Teggara Barat, West Nusa Teggara
• Kota Mataram, City of Mataram
• L, Klemen: Forgotten Campaign: The Dutch East Indies Campaign 1941-1942, 1999 [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
• Térkép